Összehangolt nyugdíjkorhatár-emelést javasol az EU-tagállamoknak az Európai Bizottság. Brüsszel várhatóan még az augusztusi uniós törvényhozási szünet megkezdése előtt közzéteszi azt a zöld könyvet, amelyben többek között radikális korhatáremelést is javasol. A Financial Times Deutschland értesülése szerint az irányadónak szánt új szabály értelmében úgy kellene meghatározni a korhatárt, hogy nagy átlagban a nyugdíjban töltött évek száma ne haladja meg a várható teljes felnőtt (tehát 18 éves kortól számított) élettartam egyharmadát. Korhatáremelés nélkül „alacsonyabb nyugdíjak és magasabb nyugdíjjárulékok fájdalmas kombinációjára lehet számítani” – fogalmaz a bizottsági zöld könyv tervezete.
Jelenleg a tényleges nyugdíjba vonulási életkor az EU átlagában alig több, mint hatvan év. A törvényi korhatárok ennél jellemzően magasabbak ugyan, de sok tagállamban elterjedt a korkedvezményes nyugdíjba vonulás. Ezzel az unió jókora lemaradásban van, hiszen a világ fejlett gazdaságait tömörítő OECD átlagában a férfiak esetében 63,5, a nők körében pedig 62,3 év a tényleges nyugdíjba vonuláskori átlagos életkor.
A várható élettartam fokozatos további hosszabbodásával párhuzamosan a munkaerőpiacon aktívak és inaktívak aránya mindenütt egyre romlik. EU-átlagban már ma is csak három aktív jut egy nyugdíjasra, de változatlan nyugdíjba vonulási szabályok esetén 2030-ra már csak kettő fog. Abszurdnak tűnik, de 2060-ra már többségbe kerülnének a nyugdíjasok – akkor három aktív jutna négy nyugdíjasra.
Ennek elkerüléséhez korhatáremelésre és a foglalkoztatási ráta növelésére egyaránt szükség van. A készülő zöld könyv szerint a nyugdíjba vonulási korhatárt automatikusan kellene hozzáigazítani a folyamatosan emelkedő várható élettartamhoz. Brüsszelben azzal számolnak, hogy 2060-ban az európaiak átlagosan hét évvel élnek tovább, mint napjainkban. Emiatt négy év nyolc hónappal kellene megemelni a korhatárt, hogy tartani lehessen az egyharmad-kétharmados arányt a nyugdíjban töltött idő és az aktív periódus között. Egyes államokban ez akár 70 éves nyugdíjkorhatárt is jelenthet.
A legnagyobb reformkényszer Franciaországban mutatkozik. A francia férfiak átlagosan 58,7 évesen mennek nyugdíjba, ez a legalacsonyabb adat az OECD-térségben. A várható élettartam viszont 77,1 évvel a legmagasabbak közé tartozik. A hivatalos nyugdíjba vonulási korhatár általában 60 év. Eric Woerth munkaügyi miniszter pénteken jelentette be, hogy a kormány június közepén áll elő a részletes tervekkel ennek felemeléséről. „Hogy 62, 63 vagy 61 év, azt majd meglátjuk” – nyilatkozta Woerth a Reuters szerint. Nicolas Sarkozy államfő a nyugdíjrendszer átalakítását „minden reformok anyjának” nevezte.
A francia kormány dolgát megkönnyíti, hogy a múlt héten a számítottnál kisebb tömegeket vonzottak a nyugdíjreform ellen szervezett tiltakozások. Hasonló a helyzet Görögországban is, ahol a nyugdíjreform ellen rendezett múlt heti utcai demonstrációkon csak feleannyian vettek részt, mint a május 5-i megmozdulásokon. A görög szakszervezetek azonban nem adják fel, júniusra EU-szintű megmozdulásokat szeretnének szervezni, bár sokak szerint ennek nincs esélye.
Itthon nem szorít annyira a cipő
Magyarországon a nyugdíjrendszer átalakítása egyelőre nem sürgető, a legfontosabb feladatok jó részét elvégezte a Bajnai-kormány (VG, május 21., 3. o.). A korhatárt 2012-től kezdve fokozatosan 65 évre emelik, az emeléseket pedig kizárólag az inflációhoz kötötték a korábbi svájci indexálás (vagyis a fogyasztói árak és a várható átlagkereset-emelkedés 50-50 százalékos figyelembevétele) helyett.Az új kormány szándékairól egyelőre keveset tudni – vezető fideszes politikusok korábban a korhatáremelés visszavonásáról és a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről beszéltek.
Az új kormány szándékairól egyelőre keveset tudni – vezető fideszes politikusok korábban a korhatáremelés visszavonásáról és a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről beszéltek. -->
