BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Kevesebb készpénzt!

Konzervatív becslések szerint is százmilliárd forint megtakarítást érhet el a magyar állam rövid, két-három éves időtartam alatt, ha intézkedéseket hoz a készpénzhasználat mérséklésére – áll a MasterCard Europe által a napokban kiadott sajtóközleményben.

Gauder Milán, a MasterCard regionális vezetője szerint Magyarországnak csak követnie kell a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvános tanulmányban is körvonalazott javaslatait, amelyek rámutatnak, hogy a jelenleg a készpénz uralta állami adminisztrációban pontosan milyen területen lenne tere a fejlesztésnek. Most még minden illetéket, közműszámlát sárga csekken, tehát készpénz használatával fizetünk be, valamint a nyugdíjakat, segélyeket, juttatásokat is készpénzben kapjuk. Ennek eredményeképpen a készpénzhasználat jelenleg Magyarországon uniós viszonylatban is nagy és egyre növekvő arányú, sőt, egyes régiós államok szintjét is meghaladja.

Ha a jelenlegi készpénzhasználati arányt a harmadával sikerülne csökkenteni – mutat rá a kártyatársaság közleménye –, évente 1,5-2 milliárd forintot lehetne megtakarítani csupán azzal, hogy a készpénz gyártására, szállítására, kezelésére harmadával kevesebbet kellene költeni. (Az MNB közel 8 milliárdot költ erre évente.)

A megtakarított összegből mintegy 25 ezer korszerű bankkártya-elfogadó terminál helyezhető ki, ez megteremti a hátteret ahhoz, hogy a kiskereskedelemben is megnőjön a bankkártyahasználat aránya. A MasterCard becslése szerint rövid távon reális cél, hogy a kiskereskedelmi forgalom eddigi nagyjából tizede helyett 15 százaléka történjen bankkártyán, ennek többlet-áfatartalmából már 125 milliárd forintnyi pluszbevétel keletkezne az állam számára.

Az anyag felhívja a figyelmet arra: a készpénz használata jelentős közvetlen költséggel jár (gyártás, logisztika, tárolás, biztonság), ez átlagosan az országok nemzeti össztermékének 0,4-0,6 százaléka Európában, vagyis tranzakciónként 15 eurócent. A felmerülő költségek tizedét a központi bankok, negyedét a kereskedelmi szektor, 65 százalékát pedig a kereskedelmi bankok viselik.

Az elektronikus fizetési forgalom elmaradottságára maga a jegybank is több fórumon felhívta a figyelmet. Az MNB által összegyűjtött adatok szerint 2008-ban egyes kelet-közép-európai államok – Csehország, Szlovákia, valamint Bulgária – is megelőzték Magyarországot az egy főre jutó kártyaszám tekintetében, nem is szólva Észtországról vagy Szlovéniáról, ahol az EU-átlaghoz közeli, illetve azt meghaladó ez a mutató. A jegybank azt is kiemelte: az egymillió főre jutó, készpénzfelvételt biztosító ATM-berendezések száma hazánkban két éve alig volt nagyobb, mint az EU átlag fele, a bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS-berendezéseké pedig (egymillió főre vetítve) a harmadát érte el. A kártyás műveletek gyakorisága szintén elmarad az uniós átlagtól: 2007-ben egy európai polgár átlag tizennyolc alkalommal vett fel készpénzt a kártyájával, egy magyar tizennégyszer, a kártyás fizetésnél pedig harminchét, illetve tizenhat volt az átlagos érték. VG

A készpénzhasználat hátrányai

- Előállítási, szállítási, reprodukciós költségek

- Magas járulékos költségek

- Nagy átfutási idő egyes (pél-dául csekkes) tranzakcióknál

- A feketegazdaság támogatása

- Kieső adóbevételek

- Magas járulékos költségek

- Nagy átfutási idő egyes (pél-dául csekkes) tranzakcióknál

- A feketegazdaság támogatása

- Kieső adóbevételek-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek