Kevesebb készpénzt!
Gauder Milán, a MasterCard regionális vezetője szerint Magyarországnak csak követnie kell a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvános tanulmányban is körvonalazott javaslatait, amelyek rámutatnak, hogy a jelenleg a készpénz uralta állami adminisztrációban pontosan milyen területen lenne tere a fejlesztésnek. Most még minden illetéket, közműszámlát sárga csekken, tehát készpénz használatával fizetünk be, valamint a nyugdíjakat, segélyeket, juttatásokat is készpénzben kapjuk. Ennek eredményeképpen a készpénzhasználat jelenleg Magyarországon uniós viszonylatban is nagy és egyre növekvő arányú, sőt, egyes régiós államok szintjét is meghaladja.
Ha a jelenlegi készpénzhasználati arányt a harmadával sikerülne csökkenteni – mutat rá a kártyatársaság közleménye –, évente 1,5-2 milliárd forintot lehetne megtakarítani csupán azzal, hogy a készpénz gyártására, szállítására, kezelésére harmadával kevesebbet kellene költeni. (Az MNB közel 8 milliárdot költ erre évente.)
A megtakarított összegből mintegy 25 ezer korszerű bankkártya-elfogadó terminál helyezhető ki, ez megteremti a hátteret ahhoz, hogy a kiskereskedelemben is megnőjön a bankkártyahasználat aránya. A MasterCard becslése szerint rövid távon reális cél, hogy a kiskereskedelmi forgalom eddigi nagyjából tizede helyett 15 százaléka történjen bankkártyán, ennek többlet-áfatartalmából már 125 milliárd forintnyi pluszbevétel keletkezne az állam számára.
Az anyag felhívja a figyelmet arra: a készpénz használata jelentős közvetlen költséggel jár (gyártás, logisztika, tárolás, biztonság), ez átlagosan az országok nemzeti össztermékének 0,4-0,6 százaléka Európában, vagyis tranzakciónként 15 eurócent. A felmerülő költségek tizedét a központi bankok, negyedét a kereskedelmi szektor, 65 százalékát pedig a kereskedelmi bankok viselik.
Az elektronikus fizetési forgalom elmaradottságára maga a jegybank is több fórumon felhívta a figyelmet. Az MNB által összegyűjtött adatok szerint 2008-ban egyes kelet-közép-európai államok – Csehország, Szlovákia, valamint Bulgária – is megelőzték Magyarországot az egy főre jutó kártyaszám tekintetében, nem is szólva Észtországról vagy Szlovéniáról, ahol az EU-átlaghoz közeli, illetve azt meghaladó ez a mutató. A jegybank azt is kiemelte: az egymillió főre jutó, készpénzfelvételt biztosító ATM-berendezések száma hazánkban két éve alig volt nagyobb, mint az EU átlag fele, a bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS-berendezéseké pedig (egymillió főre vetítve) a harmadát érte el. A kártyás műveletek gyakorisága szintén elmarad az uniós átlagtól: 2007-ben egy európai polgár átlag tizennyolc alkalommal vett fel készpénzt a kártyájával, egy magyar tizennégyszer, a kártyás fizetésnél pedig harminchét, illetve tizenhat volt az átlagos érték. VG
A készpénzhasználat hátrányai
- Előállítási, szállítási, reprodukciós költségek- Magas járulékos költségek
- Nagy átfutási idő egyes (pél-dául csekkes) tranzakcióknál
- A feketegazdaság támogatása
- Kieső adóbevételek
- Magas járulékos költségek
- Nagy átfutási idő egyes (pél-dául csekkes) tranzakcióknál
- A feketegazdaság támogatása
- Kieső adóbevételek-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.