Június eleje óta az amúgy is gyenge forint/svájci frank (május végén valamivel 200 alatt volt az árfolyam) árfolyam további mélypontokat ért el, és most már elképzelhető, hogy az eddigi valaha volt legmélyebb pontot is meghaladja. Ma délelőtt és most délután 16 óra után is jócskán a 211-es szint fölé gyengült a forint árfolyama.
A forint folyamatos gyengülését tehát a hét végére sem sikerült megfékezni, így várhatóan több száz milliárd forinttal növekszik majd a pénzügyi szolgáltatók könyveiben szereplő devizahitel-állomány.
A gyengülés részben a román Alkotmánybíróság döntésének - a Boc-kormány számos megszorító rendelkezését semmisítette meg - következményei miatt következett be. Ezzel ugyanis az ország soron következő IMF-hitelrészletének lehívása kérdőjeleződött meg.
A Realitatea televízió szerint a román nyugdíjak nem fognak 15 százalékkal csökkeni, akárcsak a bírók és az ügyészek kiemelt nyugdíjai, viszont a közalkalmazotti bérek a kormány eredeti szándékai szerint 25 százalékkal csökkennek.
Április közepén kezdődött a forintnak ez a lassú, folyamatos gyengülése. A választásokat megelőzően a külföldi befektetők bizakodóak voltak, várták a kétharmados kormánytöbbséget és bíztak abban, hogy ezzel nagy strukturális reformokat kezd el a kormány. Az optimizmust a kedvező nemzetközi hangulat, a tőzsdeindexet emelkedése is táplálta, mindez együtt talán túlságosan is magasra, a 265 forintos euróárfolyam alá húzta a forintot – idézte fel a mostani helyzet előzményeit Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere az Indexen.
Április második felében viszont a nemzetközi piacokon is romlani kezdett a hangulat, és Budapesttől sem azt kapták a befektetők, amit vártak: konkrét lépések és bejelentések helyett egy bizonytalan, maszatolós kormányzati kommunikáció kezdődött. A helyzetet, hogy a kormány nem beszél érdemi dolgokról, csak csontvázazik, rontotta a pánikhangulatot kiváltó Kósa- és a Szijjártó-beszéd.
Átszakadt a gát
A piacok azóta sem tudtak megnyugodni, a forint árfolyama nem talált magára. Igaz, a hazai devizahiteleseket leginkább érdeklő és érintő valutához, a svájci frankhoz képest nem elsősorban belföldi, hanem nemzetközi okok miatt gyengült. A svájci jegybank az elmúlt hónapokban többször beavatkozott – ezt jelzi, hogy tartalékai 30-40 milliárd dollárról 150 milliárd dollár körüli szintre ugrottak –, hogy megállítsa az erősödést a defláció és az gyengülésének veszélye miatt. Azonban ezeket az aggodalmakat a közelmúltban napvilágot látott jó makroadatok nem támasztották alá.
A frank erősödését ráadásul a svájci jegybank kommunikációja is táplálja: az SNB pénteken megjelent inflációs jelentése szerint a deflációs kockázatok eltűntek, ennek alapján pedig nem lehet számítani arra, hogy az alpesi ország központi bankja beavatkozna a helyi deviza mesterséges gyengítése érdekében.
A fejlemények tükrében nem sok jóval lehet biztatni az alpesi devizában eladósodott lakossági ügyfeleket. Júniusban ugyanis – az elmúlt napok gyengülése miatt – a Bloomberg kalkulációi alapján 203,1 forintos átlagárfolyam alakult ki a bankközi devizapiacon, amely 9,7 százalékkal magasabb a két hónappal korábbinál, az év eleji, 183 forintos nyitókurzust pedig több mint egyötödével meghaladja.
Mindezek mellett az is jelentős mértékben hozzájárul a svájci fizetőeszköz erősödéséhez, hogy szerte Európában minimálisra zsugorodott a frankalapú hitelezés. Új hitelfelvétel gyakorlatilag nincs, viszont a folyamatos törlesztési sebesség felfelé hajtja az árfolyamot – magyarázta lapunknak Barcza György , a K&H Bank vezető elemzője.
Kézzelfogható elmozdulás a svájci frank piaci értékelésében akkor várható majd, amikor az eurózónában megindul a kamatemelés – véli Barcza György. Erre a vezető elemző azonban legkorábban jövő tavasszal lát reális esélyt. A svájci frank árfolyama a stabilnak ígérkező 180-190 forintos szinten talán két-három év múlva állhat be.
Az euró és a frank, valamint az euró és a forint árfolyamának alakulása együttesen határozta meg a hét második felére kialakult devizapiaci árfolyamokat – tartja az Equilor deviza-üzletkötője. Sági Pál szerint a svájci fizetőeszköz régóta tartó erősödése az uniós devizával szemben is a bizonytalan globális piaci helyzetet igazolja.
Most szinte minden devizával szemben erősödik a frank, és nem tudni, meddig. Bebesy Dániel szerint az eurózóna válsága vagy az amerikai tőzsdék egy komolyabb esése akár az 1,15-1,2 frank/eurós árfolyamig is erősítheti a most 1,35-ös szinten lévő frankot. Bár erre nem lát túl nagy esélyt, ha ez bekövetkezik, akkor a mostani forint/euró árfolyammal változatlan szinten maradásával számolva is tíz-tizenöt százalékkal drágulhat a frank a forinthoz képest.
Ez azt jelenti, hogy a frank ára a 230-240 forint közötti tartományba kerülne. Ez iszonyatosan nagy feszültséget jelentene a magyar bankrendszerben, és áttételesen a magyar gazdaság egészében. A frank ára már most is ott van, ahol 2008 végén, 2009 elején volt, a legdurvább nemzetközi stresszhelyzetben. A magyar bankrendszer, a lakosság és vállalatok nem voltak erre felkészülve. Csak a lakosságnál 4500 milliárd forintnyi svájci frankos van – tehát a tíz százalékos leértékelődés a hitelterheket több mint 400 milliárd forinttal növelné –, ami GDP-arányosan brutálisan magas – mondja Bebesy.
Elsüllyedő BÉT
A régióból érkező, kedvezőtlen hírek alaposan megtépázták az indikátorpapírnak tekintett OTP árfolyamát. A nagyobbik hazai bankrészvényt péntek délután 4900 forinton adták-vették a Budapesti Értéktőzsdén, amely több mint 4 százalékos veszteséget jelentett az egyébként sem túl magas csütörtöki záróárhoz képest. Hasonlóan szerepelt a kisebbik bankrészvény, az FHB is, amely délután bő három százalékos mínuszban forgott. A BÉT egyébként több mint 2 százalékos mínusszal 20 843,79 ponton zárt. Az OTP 4 820, a MOL 18 600, a Richter 41 330 forinton zárt.
