Megszólalt Varga Mihály a kamatdöntés után: ezt üzeni a piacoknak
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a monetáris tanács áttekintette a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat, valamint az inflációs kilátásokat.
Varga Mihály közölte, hogy az inflációs pálya érdemben lefelé tolódott a márciusi előrejelzéshez képest. Az előrejelzési időszak egészében kiegyensúlyozottabb inflációs kockázatokkal számolnak, ami nagyobb mozgásteret biztosít a monetáris politikának.
A kedvezőbb inflációs környezet mellett a geopolitikai helyzet is javult. Az MNB szerint a nemzetközi feszültségek enyhülése következtében kedvezőbbé vált a globális kockázati környezet, ami hozzájárult ahhoz, hogy a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára alacsonyabb szinten maradjon.
Varga Mihály kiemelte, hogy ezek a folyamatok összességében érdemben növelték a jegybank monetáris politikai mozgásterét. Ennek eredményeként a tanács a júniusi ülésen az alapkamat 6 százalékra mérsékléséről döntött.
A jegybankelnök ugyanakkor jelezte, hogy a további kamatcsökkentések üteme továbbra is az inflációs és gazdasági folyamatok alakulásától függ. Az MNB előretekintve a kedvező folyamatok fennmaradása esetén
a nyár folyamán további kamatcsökkentésekre lát lehetőséget, a kamatpálya folytatásáról pedig a szeptemberi inflációs jelentés alapján hozhat döntést a monetáris tanács.
Az MNB sajtótájékoztatóján bemutatott adatok szerint az inflációs kilátások javulása mellett a lakossági várakozások és a gazdasági hangulat alakulása is támogatta a monetáris tanács kamatcsökkentő döntését.
Varga Mihály jegybankelnök kiemelte, hogy jelentősen mérséklődtek a lakosság inflációs várakozásai. Az MNB adatai szerint
- míg 2026 első negyedévében a háztartások átlagosan 7,2 százalékos inflációra számítottak egyéves időtávon,
- addig a második negyedévre ez az érték 4,8 százalékra csökkent.
- Ezzel párhuzamosan a lakosság által érzékelt infláció is mérséklődött: a korábbi 9,9 százalékról 8,7 százalékra.
A jegybank szerint a javuló inflációs környezet a gazdasági hangulatra is kedvezően hat. A GKI konjunktúraindexe alapján az üzleti és a fogyasztói bizalom egyaránt erősödött az elmúlt időszakban, ami hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
A sajtótájékoztatón szó esett a külső egyensúlyi folyamatokról is. Az MNB előrejelzése szerint a folyó fizetési mérleg egyenlege idén átmenetileg romolhat, azonban középtávon ismét a GDP 2 százaléka körüli többlet alakulhat ki.
Elhangzott, hogy a monetáris tanács továbbra is elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése mellett, ugyanakkor a kedvezőbb inflációs és piaci folyamatok nagyobb mozgásteret biztosítanak a jegybanknak.
Az MNB értékelése szerint az inflációs kilátások javultak, miközben a nemzetközi pénzügyi környezetben is csökkentek a kockázatok.
Az MNB a következő hónapokban is adatvezérelt megközelítést alkalmaz, és csak akkor nyílhat tér további lazításra, ha fennmaradnak a kedvező inflációs és pénzpiaci folyamatok. A tanács jelenlegi értékelése szerint a nyár folyamán további kamatcsökkentésekre is lehetőség nyílhat, a következő fontos döntési pontot azonban a szeptemberi inflációs jelentés jelenti majd.
A sajtótájékoztatón az energiaszektorhoz kapcsolódó intézkedésekről is szó esett. Varga Mihály emlékeztetett: a monetáris tanács márciusban jelentős devizalikviditási keretet biztosított az energiaszektornak. Az intézkedés célja az volt, hogy mérsékelje az energiaimporthoz kapcsolódó piaci bizonytalanságokat, és hozzájáruljon a pénzügyi stabilitás fenntartásához.
Az MNB szerint az energiaszektor helyzete azóta kedvezően alakult. A vállalatok finanszírozási helyzete stabil maradt, a nemzetközi energiapiacokon pedig enyhültek a korábbi feszültségek. Ennek eredményeként a monetáris tanács úgy döntött, hogy az eszköz rendelkezésre állási idejét 2026. június 30-ig meghosszabbítja.
A jegybank álláspontja szerint a kedvező inflációs folyamatok, a javuló nemzetközi környezet és a pénzügyi stabilitás fennmaradása együttesen teremthetik meg a lehetőségét annak, hogy az év második felében is folytatódjon az óvatos monetáris lazítás.
Újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály az Optima helyzetéről is beszélt. Elmondta:
az alapítványok által létrehozott társaságot 2025 tavaszán mintegy 600 milliárd forintos kötelezettségvállalás terhelte,
ugyanakkor az elmúlt időszakban a cég új vezetése kedvező eredményeket ért el.
A jegybankelnök hozzátette: az MNB azt várja el a vállalattól, hogy minden egyes forintot megmentsen, és a lehető legnagyobb mértékben megőrizze a társaság vagyonát.
A Magyar Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatallal kapcsolatos kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy az MNB vezetése teljes mértékben együttműködik az igazságszolgáltatási szervekkel.
Hangsúlyozta: a jegybank az alapítványi ügyek kapcsán már korábban is feljelentést tett, és folyamatosan teljesíti a hatóságok adatigényléseit.
A jegybankelnök hozzátette:
a jövőben is minden szükséges segítséget megadnak annak érdekében, hogy az illetékes szervek maradéktalanul feltárhassák az ügy részleteit.
Az árrésstoppal kapcsolatban Varga Mihály elmondta, hogy a jegybank már többször ismertette álláspontját az ügyben. Hozzátette, hogy az intézkedés jövőjéről a kormány hozhat döntést, ezért az MNB részéről nem kívánta kommentálni a kérdést.
Szembemegy a fél világgal Varga Mihály: meglépte az MNB, amire hónapok óta vártunk
Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot. A jegybank legutóbb februárban lazított a monetáris kondíciókon, akkor közel másfél év szünet után mérsékelte az irányadó rátát.
A piac már hónapok óta újabb kamatcsökkentésre számított, azonban a február végén kirobbant iráni–izraeli konfliktus átmenetileg megállította a lazítási folyamatot.
A háború következtében Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amely a globális kőolaj- és LNG-kereskedelem egyik legfontosabb útvonala. Az intézkedés jelentős bizonytalanságot okozott az energiapiacokon, a Brent olaj ára pedig hosszabb időre 100 dollár fölé emelkedett.
A jegybank óvatos megközelítését utólag az események is igazolták.
Varga Mihály jegybankelnök már a februári kamatdöntés után hangsúlyozta, hogy az MNB nem kíván automatikus kamatcsökkentési ciklust indítani, hanem továbbra is az aktuális gazdasági adatok alapján, hónapról hónapra dönt a monetáris politika irányáról.
A mostani kamatvágást több tényező is támogatta. Egyrészt enyhültek a közel-keleti feszültségek, ami az olajárak csökkenéséhez vezetett, másrészt a vártnál kedvezőbben alakult az inflációs környezet.
Emellett a forint is jelentős erősödést mutatott az elmúlt hónapokban. A hazai deviza az áprilisi országgyűlési választások óta számottevően felértékelődött, amit a piac részben az új gazdaságpolitikai elképzeléseknek és az uniós forrásokhoz való hozzáférés javulásának tulajdonít.
Az erős forint ugyanakkor már nemcsak előnyökkel jár. A 350 forint körüli euróárfolyam egyre nagyobb kihívást jelent a magyar exportőrök számára, mivel csökkenti a külföldi értékesítésből származó bevételek forintban számolt értékét.
Megszületett a döntés: nem lesz ugyanaz a közmédia, durván szigorodnak a vizsgálóbizottságok, visszaszorulnak a politikai reklámok
Közös beruházások és új szövetség: ezt tervezi Magyar Péter a visegrádi országokkal
