"A hivatalos munkanélküliségi ráta egy blöff"
Ez egyrészt az állami szférában becsült 220 ezer fős leépítésből (ez főként a népszámlálás befejezéséhez kötődik), valamint a magánszféra nettó 112 ezer főre rugó bővüléséből adódik A szerdai ADP-adat kapcsán temérdek piaci szereplő módosította lefelé várakozását, mivel az az indikátor a vártnál szerényebb emelkedést jelzett a foglalkoztatottak számában (60 ezer ember helyett mindössze nettó 13 ezer fővel bővült ez a kör).
Ezzel összhangban már a heti munkaerőpiaci adatok kapcsán is megindult a piaci szereplők felkészítése: a kommentárok szerint ugyanis az autóipari cégek nyári leállása miatt komolyabb ugrások lehetnek majd a következő hetekben a csütörtökön megjelenő statisztikákban. Más kérdés, hogy emellett azt is megjegyzik, aggodalomra semmi ok, mivel a pozitív tendenciák nem törnek meg a munkaerőpiacon.
Hogy pontosan milyen pozitív tendenciákat kellene látni ezen a téren, azt nem értjük, ugyanis lényegében minden fontosabb médium tisztában van azzal, hogy a hivatalos 9,7 százalékos munkanélküliségi ráta csak egy blöff. Különböző kiigazításokat és statisztikai csinosításokat figyelmen kívül hagyva 15-16 százalék körüli munkanélküliségi rátát pedzegetnek a szereplők, de egyes bontásban (pl. a 25 és 65 év közötti férfiak esetében) 20 százalék feletti számokkal is találkozhatunk.
A legnagyobb trükk a részmunkaidősök figyelmen kívül hagyása, de a munkaügyi központok felé történő adatszolgáltatásban is lehet csúsztatásokat találni. Ha valaki éppen munkát nem keresőnek aposztrofálja magát, az máris nem számít bele a nagy kalapba, ezzel is javítandó a mutatót.
