Oszkó: A kormánynak nincs szüksége ennyi pénzre

Oszkó Péter úgy kezdte előadását: pánikba esett, amikor rájött, hogy át kéne írnia előadását az Orbán-beszéd nyomán. Ezért nem is tette, így az eredeti állapot szerinti statisztikákat mutatja be. A mostani kormányzati gazdaságpolitika azokat a helyeket keresi, ahol van tartalék, amelyet el lehet venni, reménykedve, hogy a növekedés elmulasztja a strukturális feszültségeket. Ugyanakkor illúzió az elképzelés, miszerint egyes szektorokat meg lehet adóztatni úgy, hogy az nem érinti a többi üzletágat. A nyugdíjrendszer pedig semmiképp nem szeparálható rendszer, nem feltételezhető, hogy innen ki lehet vonni forrásokat.

A nyugdíjrendszerről már tavaly is ordított, hogy makrogazdaságilag nem fenntartható. Ezért az előző kormánynak radikálisan módosítania kellett: 13. havi nyugdíj elvétele, indexálás megváltoztatása, korhatáremelés. Így tartósan 10 százalék alá kerültek a költségvetéssel arányos nygudíjkiadások. Vagyis a nyugdíjrendszer éppen csak fenntartható pályára állt és szó sincs arról, hogy többlet lenne a rendszerben. Az előző kabinet végigszámolt minden verziót, minden, az állami nyugdíjrendszerbe  történő visszalépési korhatárt. Körülbelül 2015-ig nyerhet ebből a költségvetés, tartósan azonban óriási lyukak tátoganának a költségvetésen, vagyis ez látszat előnyt biztosít csak.

A bejelentett terv, miszerint 14 hónapig nem utalják át a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, 1,5 százalékos GDP-arányos bevételt jelent, amelyre egyébként nincs szüksége a büdzsének. Nem tudjuk, ki viseli majd ennek a negatívumát, csak azt, hogy az APEH nem utalja tovább a neki fizetett nyugdíjpénzeket. A kérdés alkotmányos oldala is kétséges, hiszen így a magánnyugdíjpénztári tagok ugyanekkora befizetése mellett jóval kevesebb nyugdíjban részesülnek majd, mint az állami nyugdíjasok. Lehetséges, hogy itt a TB-nyugdíjrendszer korrigálására is sor kerül, ez még ne világos. Az azonban biztos, hogy ezt a 1,5 százalékos bevételt később a költségvetésnek kell majd állnia.

A következő 14 hónapban mintegy 400 milliárdnyi kifizetés kerül az államkasszába, de ettől a refinanszírozandó államadósság nem csökken, vagyis a 400 milliárd forint az államadósság finanszírozása tekintetében hiányozni fog. 2008-ban láttuk, milyen hatással jár, ha a magánnyugdíj pénztárakat kivonunak az állampapír piacról. A külföldi befektetők a piac likviditását tekintik elsősorban, ha állampapír vásárlásról döntenek. Ha elfogynak a belföldi intézményi szereplők az állampapír piacról, akkor a külföld nem csak a magas államadósságot nem akarja majd finanszírozni, hanem a likviditás hiányától is tart. Életveszélyes tehát a hazai intézmények kiiktatása.

2009-ben, a piaci alapú államháztartás finanszírozás során is a belpiaci befektetők tartották működőképesen a rendszert. Ma azonban a bankok, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak is terheket kapnak, így kérdés, mekkora részt vállalnak majd a finanszírozásból? Személy szerint támogatta azt a kezdeményezést, amelynek keretében a költségvetésbe konszolidálják a magánnyugdíjpénztári rendszert. Így a kormányok nem kezdhetik elkölteni az itteni pénzeket, hiszen azzal nem lehetne javítani a költségvetési egyensúlyt. Az EU ugyanakkor ezt a megoldást nem fogadta el, helyette átmeneti intézkedést javasolt: eszerint Magyarország jövőre kvázi utolagos jogosultságot nyerhet a költségvetésbe történő konszolidációra. Ezt azok a tagállamok kapják ugyanis, amelyek ellen túlzott deficit eljárás indult, de költségvetési hiányuk már közelít a 3 százalékos korláthoz. Vagyis a kabinet egy olyan lépést tett meg előre, amelyre - ha az EU elfogadja - amúgy is sor kerül jövőre.

Sok pénztár kizárólag a tagdíjbevételből finanszírozza magát, így nem tudni, hogy a következő 14 hónapot hogyan élik túl a pénztárak. Ezeket a kérdéseket sürgősen rendezni kéne. A hazai nyugdíjrendszer ugyan parametrikusan fenntartható, de továbbra is feszültségek vannak a rendszerben. Ugyanakkor a járadék alapja a minimálbér, vagyis egy-két évtizeden belül a lakosság jelentős része minimum nyugdíjat kap majd, mert ennyit is fizetett be. Ez a magyar adófizetési gyakorlatnak