Nem az alvilág, hanem jómódú családok fiataljai állnak az illegális versenyek mögött – nem lesz egyszerű elkobozni az autókat

Több országban is elkobozható a jármű extrém gyorshajtás esetén, de ez csak a legsúlyosabb esetekre vonatkozik, és a tényleges elkövető felelősségre vonása sokszor nem egyszerű feladat.

A közlekedési és beruházási miniszter közlése szerint szimbolikus helyszínen, az Árpád hídon indították útjára a közlekedésbiztonságról szóló társadalmi párbeszédet. 

Ennek részeként Vitézy Dávid bejelentette: a 200 kilométer per órát meghaladó gyorshajtás, súlyos ittas vezetés vagy a vasúti átjáró tilos jelzésének szándékos megszegése esetén akár a jármű elkobzása is indokolt lehet. 

Példaként Ausztriát és Svájcot említette, ahol bizonyos esetekben már alkalmaznak hasonló intézkedést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem kisebb sebességtúllépésekről van szó, hanem 

Nem egyszerű, de nem lehetetlen elkobozni a gyorshajtók autóját

Csordás Levente szakjogász szerint a járműelkobzás bevezetése visszatartó erővel bírhat, ugyanakkor számos végrehajtási és jogi kérdést kellene tisztázni.

A Világgazdaság megkeresésére elmondta: a kirívó gyorshajtásoknál gyakran nagy értékű sportautók érintettek, amelyek sok esetben külföldi rendszámúak és nem egyértelmű, hogy kitől lehet elkobozni a járművet, ezért minden esetben vizsgálni kellene a tulajdonosi viszonyokat.

A közlekedési ügyvéd és szakjogász szerint több gyakorlati kérdést is tisztázni kellene:

• nem egyértelmű, hogyan érintené a bérelt vagy lízingelt autókat, 
• milyen jogai lennének a tulajdonosnak, hogyan kapcsolódnának be a biztosítók az eljárásba, 
• valamint problémát jelenthet a régi rendszámtáblák könnyű cserélhetősége is.

Hozzátette, a nagy értékű sportautók gyakran úgynevezett „dobós cégek” nevén vannak, ami jelentősen megnehezíti a tényleges tulajdonos azonosítását és a végrehajtást. A strómanokra bejegyzett párfős cégeket jellemzően adóelkerülésre és más jogellenes ügyletekre használják.

Nem az alvilág áll az utcai versenyek mögött

Arról is beszélt, hogy országszerte egyre több az illegális utcai verseny. A kirívó gyorshajtások jellemzően a százmillió forintot meghaladó értékű sportautókhoz köthetők, ezeknél az eseteknél a jelenlegi pénzbírságok sokszor már nem jelentenek érdemi visszatartó erőt.

Hozzátette, Magyarországon jelenleg a nagy teljesítményű személyautók aránya nem éri el az 5 százalékot.

Úgy véli, a járműelkobzásnak lehet komoly visszatartó hatása. Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar gazdasági struktúra és a határokon átnyúló céges tulajdonosi viszonyok miatt a nagy értékű autók jelentős része német rendszámmal közlekedik, ami a végrehajtás során további jogi kérdéseket vethet fel. 

„Tapasztalataim szerint 

akik úgy gondolják, hogy nekik jár nekik ez a fajta »szórakozás«” – fogalmazott.

Európa legkeményebb szabályai: ezekben az országokban viszik az autót

Nemcsak a Vitézy Dávid által említett országokban, hanem Európa számos más államában is lehetőség van arra, hogy kirívó gyorshajtás esetén a hatóságok lefoglalják, sőt véglegesen elkobozzák a járművet. 

Ausztriában elkobozható az a jármű, amellyel lakott területen legalább 80, lakott területen kívül pedig legalább 90 kilométer/órával lépik túl a megengedett sebességet. Visszaeső szabályszegők esetében ennél alacsonyabb – 60, illetve 70 kilométer/órás – túllépés is elegendő lehet az intézkedéshez.

Az országban éppen  a visszaélési lehetőségek miatt vezetik be az újabb szigorításokat. 2027. október 1-jétől – az alkotmánybíróság döntése nyomán – már nemcsak a gyorshajtó saját tulajdonában lévő autó, hanem a lízingelt, bérelt, céges vagy hozzátartozó tulajdonában álló jármű is lefoglalható, és akár el is árverezhető.

Svájc Európa egyik legszigorúbb közlekedési szabályozását alkalmazza. A gyorshajtók akár egyéves letöltendő börtönbüntetésre is számíthatnak.

Különösen súlyos esetnek minősül például:

• 30-as övezetben legalább 70 kilométer/órás túllépés,
• lakott területen 100 kilométer /óra 50 helyett,
• lakott területen kívül 60 kilométer/órás,
• autópályán pedig 80 kilométer/órás sebességtúllépés.

A bíróság a jármű elkobzásáról is dönthet, függetlenül attól, hogy saját, bérelt, lízingelt vagy céges autóról van szó. A lefoglalt járművet akár el is árverezhetik vagy meg is semmisíthetik.

Dániában a jogszabály a „vanvidsbilisme”, vagyis „őrült vezetés” kategóriáját alkalmazza. Ebbe tartozik például, ha valaki:

• több mint 200 kilométer /órával közlekedik,
• vagy legalább 100 kilométer/órával halad, miközben a megengedett sebességet több mint kétszeresen túllépi.

Az autót akkor is elkobozhatják, ha a sofőr két ezrelék feletti alkoholos befolyásoltság alatt vezet, illetve súlyos személyi sérüléssel járó balesetet okoz alkohol vagy drog hatása alatt.

A szabályozás a jármű tulajdonosától függetlenül alkalmazható. A dán igazságügyi minisztérium adatai szerint 2021 óta már több száz járművet foglaltak le és árvereztek el, köztük külföldi rendszámú autókat is.

Olaszországban 1,5 ezrelékes véralkoholszint felett elkobozhatják és elárverezhetik az autót vagy motorkerékpárt, amennyiben az a sofőr tulajdonában van.

Ha a jármű másé – például bérelt vagy lízingelt –, azt visszakapja a tulajdonos, azonban a vezetőre így is:

• 1500–6000 eurós bírság,
• egy-két éves vezetéstől eltiltás,
• súlyos esetben pedig 6–12 hónapos szabadságvesztés várhat.

Hasonló szankció alkalmazható kábítószer hatása alatti vezetés esetén is.

Az olasz szabályozás emellett a motorosokra is külön kitér: aki bukósisak nélkül vagy nem megfelelően jóváhagyott sisakban közlekedik, annak járművét 60 napra ideiglenesen lefoglalhatják.

Lengyelországban szintén lehetőség van a jármű elkobzására.

Erre sor kerülhet:

• 1,5 ezrelék feletti ittas vezetés esetén,
• már 0,5 ezreléknél is, ha a sofőr balesetet okoz,
• ismételt ittas vezetésnél,
• illetve akkor is, ha valaki bíróság által elrendelt vezetési tilalom ellenére ül volán mögé.

Csordás Levente emlékeztetett, hogy Nyugat-Európában több országban a közlekedési szabálysértések szankcionálása már nem kizárólag fix bírságokra épül. 

amelyet az állami nyilvántartások alapján állapítanak meg. A szakjogász szerint a legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogy a járműelkobzás miként illeszthető be a jelenlegi objektív felelősségi rendszerbe. 

A gyorshajtások jelentős részénél ugyanis jelenleg nem a sofőrt, hanem az üzembentartót terheli a felelősség, ezért egy ilyen súlyos jogkövetkezmény alkalmazása a mostani szabályozás mellett számos jogi problémát vethet fel.