- Most már hivatalossá vált, hogy a Volksbank AG el kívánja adni kelet-európai érdekeltségeit, így vélhetően a Magyarországi Volksbankot is. Befolyásolja-e ez a tény bármilyen módon az üzletpolitikát vagy a stratégiát?
- Most már hivatalossá vált, hogy a Volksbank AG el kívánja adni kelet-európai érdekeltségeit, így vélhetően a Magyarországi Volksbankot is. Befolyásolja-e ez a tény bármilyen módon az üzletpolitikát vagy a stratégiát?
- Nem látok okot arra, hogy a bank sikeres stratégiáját megváltoztassuk. Bevált üzleti modellel működünk, erre pedig a tulajdonosi döntés nincs hatással. A stratégiánk helyességét mutatja, hogy tavaly, a kedvezőtlen piaci környezet ellenére harmincmilliárd forinttal nőtt a kis- és középvállalkozói hitelállományunk. Az idei kilátásokat pedig jelentős mértékben javítja, hogy várhatóan beindul a gazdasági növekedés – mi 3 százalék környéki GDP-bővüléssel kalkulálunk –, ez nyilvánvalóan jót tesz az üzletmenetnek is, hiszen nő a finanszírozás iránti igény.
- A Volksbank szempontjából kulcsfontosságú kkv-terület ugyanakkor némileg túlzsúfoltnak tűnik: legalább 5-6 bank létezik ma Magyarországon, amely ezt a célcsoportot preferálja.
- El kell ismerni, a kkv-piac a bankok szempontjából nem egyszerű terület, hiszen valóban sok az érintett versenyző. Ugyanakkor nehéz dolguk elsősorban az új belépőknek van, hiszen a piac már nagyban lefedett. A Volksbank viszont már 17 éve jelen van a magyarországi piacon, és mind a banki üzem, az értékesítés, mind a kockázatkezelés ezt a részpiacot célozva fejlődik. Így olyan know-how-ra tettünk szert, amely nagyon komoly előnyt biztosít számunkra a versenytársainkkal szemben. A kedvező pozíciók megléte mellett természetesen változatlanul célunk, hogy a versenytársainktól új ügyfeleket szerezzünk: erre komoly lehetőségünk lesz az idén is.
- Az elmúlt év utolsó hónapjaiban már mintha kicsit élénkült volna a vállalati hitelek piaca, hiszen ha nem is drámai mértékben, de nőttek a kihelyezések. Éreztek ebből valamit?
- Az elmúlt két év a forgóeszköz-finanszírozás jegyében telt a vállalati hitelezési piacon, vagyis a cégek elsősorban a likviditásuk fenntartásához és nem beruházásokhoz igényeltek finanszírozást. Néhány területen viszont az utóbbi időszakban mi is érzékeltünk némi élénkülést a beruházásoknál is: elsősorban az autóipari beszállítóknál, a vegyiparban, illetve a logisztikában érdekelt kis- és középvállalkozásoknál. A kilátásokat pedig javítja, hogy a válság nyomán nagyon sok beruházást halasztottak el, amelyek a közeljövőben megvalósulhatnak.
- A kormányzati programok – leginkább a Új Széchenyi-terv – mennyiben járulhatnak hozzá a kkv-hitelezés élénküléséhez?
- Továbbra is húzótermékként tekintünk a Széchenyi-kártyára, annak régebbi és újabb változataira egyaránt, valamennyi esetben ki kívánjuk használni a konstrukcióban rejlő lehetőségeket. Sokat várunk az uniós támogatásokhoz kapcsolódó, nem sztenderdizálható hitelektől is: ezek „szezonja” a második negyedévtől, az új pályázati kiírásokkal szintén elindul majd.
- Milyen területeken terveznek az idén fejlesztéseket, akár ami az értékesítést, akár ami a hálózatot illeti?
- Ami az értékesítést illeti: azt a célt követjük, hogy a hiteltermékeket minél világosabb, egyszerűbb tájékoztatás mellett értékesítsük, úgy, hogy az ügyfelek könnyen átlássák, megértsék a feltételeket. Ez a jó értelemben vett „garázsboltos” megközelítés lehet ugyanis hatékony a kisvállalkozói ügyfeleknél, akik nem a minél szofisztikáltabb, minél bonyolultabb konstrukciókra kíváncsiak – sajnos van erre is példa –, hanem átlátható feltételek mellett szeretnének finanszírozáshoz jutni.
- A piacon több bank is fiókbezárásokkal reagált a válságra, egyes szereplők viszont az ismert körülmények ellenére is fejlesztettek tovább. A Volksbanknak mik a tervei a hálózattal?
- A Volksbank jelenlegi, egész Magyarországot lefedő fiókhálózata kitűnő az kkv-piac kiszolgálására. Terveinkben nem szerepelnek bezárások és új egységek nyitása sem. Az egyes kirendeltségekben történhet átalakítás.
- A hazai bankszektor az utóbbi évek legrosszabb eredményét produkálta tavaly, részben a romló hitelportfólió, részben a gyenge üzletmenet és nem utolsósorban a különadó miatt: mindezeket a hatásokat hatékonyságnövelő lépések sem tudták ellensúlyozni. Ebből a szempontból a Volksbank hogyan teljesített 2010-ben, és mit vár erre az évre?
- A működési hatékonyság javítása természetesen nálunk is folyamatosan napirenden van, ám drasztikus lépéseket nem tervezünk ennek érdekében. A portfóliónk minőségének alakulása pedig nagyjából összhangban áll a bankszektor egészével. Ami pedig a számokat illeti, a bankadófizetés utáni, de még adózás előtti IFRS szerinti eredményünk várhatóan enyhén pozitív lesz 2010-re vonatkozóan. Hasonlóan a piac többi szereplőjéhez, a bankadó nálunk is fontos szerepet játszik; a mi esetünkben ez az adó hozzávetőlegesen 7,5 millió eurós terhet jelent. A 2011-re vonatkozó várakozásaink ugyanakkor óvatosan optimisták. Amint említettem, folyamatosan dolgozunk a hatékonyságunk javításán, és bízunk a várható gazdasági növekedés jövedelmezőségünkre tett pozitív hatásában is.