Jen: erősödésre ítélve

Hiába avatkoztak be a központi bankok, a jen a szakemberek szerint erősödni fog. Japánnak ugyanis külföldi érdekeltségeket kell eladnia, és jent kell vásárolnia, hogy finanszírozhassa az újjáépítést.

A magyarországi jenhitelesek is a szívükhöz kaphattak a múlt hét közepén, amikor a japán valuta hirtelen erősödni kezdett, és a jen ára a második világháború vége óta nem látott magasságokba emelkedett a dollárral szemben. Csütörtökön a távol-keleti fizetőeszközből mindössze 76,26 egységnyit kellett fizetni egy dollárért, és mivel több évtizedes csúcsok dőltek meg, félő volt, hogy technikai ellenállás híján a valuta tovább erősödik. Sokak számára persze furcsa lehet, hogy miért vásárolják ilyen megszállottan a spekulánsok a japán valutát, amikor az országot sújtó természeti katasztrófák és a fukusimai atomerőműben keletkezett sérülések miatt több százmilliárd dollárosra becsült kár érte az országot. A professzionális devizapiaci spekulánsok egy részét is meglepte ez, a Seeking Alpha befektetési szakportál beszámolója szerint a földregés utáni első napokban még a szakemberek többsége a jen esésére fogadott volna.

Hogy mindennek az ellenkezője történt, annak az az oka, hogy Japánban a hatalmas, a GDP dupláját kitevő államadósságot a lakosság finanszírozza, maga az ország viszont külföldön fektet be. A piac pedig arra számít, a helyreállítás költségeiből, amelyek a Világbank legfrissebb becslése szerint 235 milliárd dollárra rúgnak, az állam, a vállalatok és a háztartások is várhatóan kiveszik majd a részüket. Ezt úgy finanszírozhatják, hogy eladják külföldi érdekeltségeiket, és jent vásárolnak – magyarázza Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Hasonló történt 1995-ben, a kobei földrengés idején is, a január 17-i katasztrófa után rövid időn belül 20 százalékot erősödött a távol-keleti valuta a dollárral szemben, az árfolyama csak a nyár végére gyengült vissza az év eleji szintekre.

A jen erősödése most, úgy tűnik, a világ vezető gazdaságai közül egyiknek sem áll az érdekében. Japánnak semmiképpen, hiszen exportvezérelt gazdaságának a gyenge fizetőeszköz kedvez. A többi jegybank is kiállt azonban a Bank of Japan mellett a múlt héten, ezt bizonyítja, hogy a G7 több központi bankja is közösen avatkozott be jen gyengítése érdekében múlt csütörtökön a devizapiacokon. Ennek következtében a jen végül pénteken mintegy 4 százalékot gyengült, így egy dollár ára ismét 80 jen fölé emelkedett. A vezető jegybankok fellépése elbizonytalanította a spekulánsokat – mert ellenük azért kevesen mernek fogadni –, kérdés viszont, mennyire marad tartós ez az állapot.

„Az mindenképpen pozitív jel, hogy sikeres volt a beavatkozás, erre ugyanis az elmúlt 15 évben még nem volt példa. A jen tartós gyengülésére azonban így is kevés az esély” – mondja Szántó András, az Equilor devizaüzletágának igazgatója. Michael Derks, az FxPro vezető stratégája is hasonló a véleményen van. A szakember azt feltételezi, a központi bankok csak azért avatkoztak be, hogy megállítsák a japán fizetőeszköz hirtelen erősödését. Annak érdekében, hogy tartósan gyengüljön a jen és erősödni tudjon a japán gazdaság, már nem fognak fellépni. Az ING szakértői is a jen erősödésére fogadnak, főleg az 1995-ös események tanulságaiból kiindulva. Akkor nemcsak a külföldre kihelyezett tőke került vissza az országba, de biztosítási pénzek is áramlottak be, és ez most is várható. A holland pénzügyi csoport szakértői ugyanakkor úgy vélik, ezúttal szerényebb mértékű lehet a távol-keleti valuta izmosodása, mint amilyen 16 évvel ezelőtt volt.

Az extrém gyenge euró már az amerikai és japán cégek nyereségességét és a globális gazdasági stabilitást is komolyan veszélyeztette, ezért döntöttek a központi bankok a beavatkozás mellett.

Az extrém gyenge euró már az amerikai és japán cégek nyereségességét és a globális gazdasági stabilitást is komolyan veszélyeztette, ezért döntöttek a központi bankok a beavatkozás mellett.-->