A Reuters adatai szerint a dollár kurzusa jelenleg több mint 15 százalékkal alacsonyabb, mint a közelmúltban, a globális csúcspontja idején. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a rendkívüli monetáris könnyítés és a Federal Reserve által beindított kötvényvásárlási programok segítettek abban, hogy a kincstárjegyek kurzusa még magasabbra emelkedjék és végül a dollárindex mintegy 15 százalékkal emelkedett az év során 2009 tavaszáig.
A válság előtti években a közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy a szabályozatlan piac és túl nagy amerikai deficit súlyos kockázatot jelent a globális gazdaságra nézve. A szakértők akkor úgy látták, hogy a külföldi befektetők egy idő után megunják majd az amerikai finanszírozását, csökken az államkötvények iránti igény, ezzel növekszik Washington számára az állam finanszírozási költsége. Mindez gyengébb dollárt és recessziót okoz, amelyet végső soron az Egyesült Államok kereskedelmi partnerei is megsínylenek.
A Standard and Poor’s múlt havi figyelmeztetése, hogy a költségvetési csökkentéssel kapcsolatos huzavona az Egyesült Államok hitelképességének a csökkentésével fenyeget, figyelmeztető jel. Igaz, a hitelválság megmutatta, hogy krízis esetén alig akad alternatíva a dollár tekintetében, hiszen még mindig a zöldhasú az első számú tartalékvaluta.
S noha az amerikai fizetési mérleg hiánya a felére csökkent a 2006-ban feljegyzett, 6 százalékáról, az összege még mindig közel 500 milliárd dollár 2011-ben, vagyis 40 milliárd dollár havonta. Egyértelmű, hogy az amerikai kincstárjegyek hozamai felett az igazi hatalom a központi bankoknál, különösen a legnagyobb külföldi devizatartalékokkal rendelkező Kínánál van.
A kommunista ország 2 ezer milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkezik és a szakértők szerint nem valószínű, hogy radikális lépést tegyen az adósságpiacon. Más kérdés, hogy hivatalos pekingi vélemény szerint Kínának nem kell aggódnia a gyengébb dollár miatt, mivel – a megfogalmazás szerint – egyre jobban diverzifikálják külföldi tőkebefektetéseiket. A Reuters mindezt úgy összegzi, hogy Kína vélhetően inkább lassan leépíti a dollárbefektetéseit, semmint hogy hirtelen megszabaduljon az állampapíroktól, de "mindenképpen feszült idők jönnek".
