Az Arany Világtanács első negyedéves statisztikáiból egyértelműen kiolvasható a világszerte lankadatlanul erős kereslet a fizikai arany iránt. Sőt, tanulmányában a szakmai szervezet az aranyból készült ékszerek, érmék és rudak értékesítésének erőteljes növekedéséről is számot ad.
Az iparági adatok szerint a fogyasztás folyamatos magasan tartásáról továbbra is főleg India és Kína gondoskodik. Indiában már a hagyományosan erős keresletet generáló őszi esküvői szezon előtt megkezdődött az aranypiac felfutása. Az ékszereknél éves összehasonlításban 22,1 tonnával 206,2 tonnára növekedtek a negyedév eladásai, az érméknél és befektetési rudaknál pedig további 6,3 tonnával 85,6 tonnára. Mindösszesen tehát 291,8 tonna aranyat vásároltak az indiaiak az idei év első három hónapjában, ami 28,4 tonnával több, mint 2010 azonos időszakában.
Az indiaihoz hasonlóan mélyen gyökerezik az arany a kínai kultúrában is, ahol ünnepi alkalmakkor szintúgy hagyománya van a sárga nemesfémből készült ajándéktárgyaknak. A Kínában egyre bővülő aranykereslet jelentős része ugyanakkor a jüanra nehezedő inflációs nyomás számlájára is írható. Ez jól látszik abból, hogy a befektetési célú érmék és rudak forgalma az előző év első negyedéhez képest megkétszereződött, mialatt ékszerformában mindössze 21 százalékos növekedés volt csak mérhető. Január elejétől március végéig a kínai lakosság mindösszesen 93,5 tonna befektetési arany érmét és rudat vásárolt – többet, mint bármely más ország lakossága –, míg ékszerből 152 tonna fogyott.
A Világtanács által összegyűjtött adatokból jól kiolvasható, hogy az aranykereslet trendszerű növekedése világszerte tapasztalt jelenség. Ugyanakkor az utóbbi időszakban a fizikailag birtokba vehető érmék és rudak már nagyobb népszerűségnek örvendtek, mint a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) illetve az egyéb indexált aranypiaci termékek. Az idei év első három hónapjában 52 százalékkal növekedett az érmék és rudak iránti igény az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, ami a kereslet 125,5 tonnás növekedését jelentette mindösszesen 366,4 tonnára. Értékét tekintve még impozánsabb volt ez a növekedés, hiszen az idei 16,3 milliárd dollár a tavalyi 8,6 milliárd dollárnak közel a duplázódását jelenti.
A tőzsdén kereskedett alapoktól ezzel egy időben 55,9 tonna arany áramlott kifelé, míg 2010 első negyedévében még 3,6 tonnával gyarapodtak ezeknek a készletei. Március végén ugyanakkor még így is körülbelül 2100 tonna aranyat tartottak a különféle tőzsdei alapok portfoliójukban. Az ETF-eket, érméket és aranyrudakat magukban foglaló befektetési jellegű aranyvásárlások 2011 első negyedévében a nemesfém felhasználásának 32 százalékát tették ki, 57 százalékot az ékszeripar használt fel, a maradék 11 százalék pedig egyéb technológiai alkalmazásoknak (elektronika, fogászat) jutott.
Soha nem volt annyira keresett a fizikai arany befektetési célra, mint éppen napjainkban. Különösen, miután már nem csak azok a nagybefektetők vásárolják az aranyat, akik az és az egyes valuták válsága miatt menekítik a vagyonukat a nemesfémbe, hanem a megtakarításaikat féltő hétköznapi emberek is. Ezzel egy időben csökkent a tőzsdén forgalmazott, fizikai nemesfémmel lefedett alapok papírjai iránti kereslet.
A befektetői paradigmaváltás okát az Arany Világtanács az év eleji árfolyam-korrekcióban és az azzal egyetemben bekövetkezett profitrealizálásokban, valamint a befektetői portfoliókban bekövetkezett átcsoportosításokban látja. Az eladói oldal legprominensebb szereplője a magyar származású hedge fund vezér, Soros György volt, aki 2010 végén még 774 millió dollárnyi befektetést tartott az SPDR Gold ETF-ben, de három hónappal később a deflációs félelmek csökkenésével indokolva mindössze 7 millió dollárra csökkentette részesedését az alapban.
