Nem jött jól a különadó
A tanulmány szerint ugyanakkor a régiós piaci szereplők tőkehelyzetével egyáltalán nincs gond: a tíz térségbeli uniós tagállamban a biztosítók tőkeellátottsága hagyományosan magasabb az európai átlagnál, ami nagyrészt a biztosítók jelentős belső többlettőke-termelő képességével függ öszsze az említett piacok magas jövedelmezőségéből és a biztosítók mérsékelt kockázati dinamikájából fakadóan. Utóbbiak igazak a magyar biztosítási piacra is, ám itt az átlagos tőkeellátottság mind az európai, mind a régiós szinttől érdemben elmarad.
A biztosítási szolgáltatások penetrációja alapján összességében nem állunk rosszul – állapítja meg a PSZÁF tanulmánya. A közép- és kelet-európai országok átlagos biztosítási penetrációja (díjbevétel/GDP) az európai biztosítási piac egészére számított 8,9 százaléktól jóval elmarad, 2009-ben 3,3 százalék körül alakult. A magyarországi ehhez hasonló, a térségen belül átlagos értékű, de a régió fejlettebb vagy hasonló
fejlettségű gazdaságaiban (Szlovénia, Csehország, Lengyelország) a penetrációs ráta összességében magasabb. Ugyanakkor – mutat rá a PSZÁF – az eredmények összevetésénél figyelembe kell venni, hogy nagyon szoros az összefüggés a biztosítottság és a GDP szintje között.
A tanulmány figyelemre méltó megállapítása ugyanakkor, hogy a hazai élet ági termékszerkezet – a befektetési egységhez kötött (unit-linked) termékek meghatározó súlyának következtében – jelentős eltérést jelez az EU átlagához képest, ráadásul úgy, hogy e tekintetben a keleti régió átlaga az európaiéhoz nagyon hasonló, a magyarétól pedig élesen eltérő mintát mutat. A nem élet ágnál a kelet-európai országcsoportot a fejlett piacoktól nagymértékben eltérő összetételű termékszerkezet jellemzi, főként az egészségbiztosítási (baleset- és betegségbiztosítási) szegmens alulfejlettsége miatt. Ennek következtében a vagyonbiztosítási ágazat, ezen belül pedig a lakossági gépjármű- és lakásbiztosítások súlya a meghatározó.
