Fellendülőben a kötvénypiac

Egymás után jelennek meg a hírek az újabb vállalati kötvénykibocsátásokról. A múlt héten zárult le a Business Telecom (BTel) hitelpapírjainak a jegyzése, és az Alteo Energiaszolgáltató is a napokban jelentette be, hogy kétmilliárd forint értékben kötvényprogramot indít. Ez azért is érdekes, mert az elmúlt években a hazai vállalatok nem igazán próbáltak meg a tőkepiacon forrásokat bevonni. Tavaly ősszel például azért számított szenzációnak, hogy az akkor még RFV névre hallgató E-Star kibocsátotta első kötvénysorozatát, és bevezette a Budapesti Értéktőzsdére, mert 16 év után először jelent meg vállalati hitelpapír a pesti parketten.

Az alternatív energetikai cég kötvényeit az első jegyzés idején elkapkodták, a társaság azóta már az ötödik sorozatot bocsátotta ki a hitelpapírokból, amelyekből eddig 7 milliárd forintnyi kelt el. Valószínűleg ez a siker is közrejátszhatott abban, hogy a hazai vállalati szektor egyre inkább a tőkepiacon keresi a forrásokat, de más okok is erre a pályára kényszerítik a cégeket. „Nehezebbé vált a banki hitelfelvétel a kis és közepes cégek számára, ezért választják ezt a megoldást” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

Míg a pénzügyi válság kitörése, vagyis 2008 előtt a bankok olyan olcsón finanszírozták a cégeket, hogy nem érte volna meg nekik a tőkepiacon forrást bevonni, mára változott a helyzet. „Most egy bankhitel ugyanolyan drága, mint a kötvénykibocsátás. Ráadásul a bankok óvatosabbak lettek, az elbírálás folyamata hosszabbá vált, a külföldi tulajdonban lévő hitelintézetek gyakran nem is Magyarországon döntenek egy-egy nagyobb céges hitelről” – magyarázza Szécsényi Bálint, a több hazai vállalati kötvénykibocsátás szervezésében is közreműködő Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Hogy a banki hitelezésnek mennyire jó alternatívája a kötvénypiac, azt a Mol esete is mutatja. Az energetikai nagyvállalat valószínűleg a bankoktól is kaphatna kölcsönt, mégis megjelent a lakossági kötvénypiacon is előbb egy másfél, majd egy hároméves hitelpapírral.

Az E-Star azzal indokolta a kötvénykibocsátást, hogy ezzel a módszerrel egyszerűbben és gyorsabban hozzájut ahhoz a pénzhez, amellyel a különféle beruházásait finanszírozhatja, és a többi kötvényt kibocsátó cég is valamilyen projekt megvalósítására fordítja az így szerzett hitelt. A BTel, amely a múlt héten így több mint 302 millió forint forráshoz jutott, például saját mikrohullámú hálózatának bővítésére, valamint a múlt hónapban elindított műholdas szolgáltatás piaci lehetőségeinek a kiaknázására költi a befolyt összeget, az Alteo pedig saját – feltehetően akvizíciókon keresztül történő – növekedését finanszírozná majd a hitelpapírokból.

Ahhoz egyébként, hogy a kibocsátás sikeres legyen, több feltételt is teljesíteni kell – mondják a szakértők. Félmilliárd forint alatt nem nagyon éri meg például kötvényt kibocsátani, de Szécsényi szerint jobb, ha legalább egymilliárd forintos a volumen, ennyi szükséges ugyanis ahhoz, hogy megfelelően likvid legyen a papír. Emellett az sem árt, ha a finanszírozást kereső cég transzparensen működik, az E-Star, a Mol és az Alteo például tőzsdén jegyzett társaság, és a BTel is készül a pesti parkettre.

Ezekre az értékpapírokra a jelek szerint a befektetők részéről is van igény. Ezt jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint az elmúlt időszakban megnőtt a vállalati kötvényállomány, március végén mintegy 540 milliárd forintnyi hitelpapír volt a piacon, majdnem 200 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Szintén a növekvő érdeklődést mutatja, hogy a meghirdetett sorozatokat rendszeresen túljegyzik a lakossági befektetők, a BTelnél például a meghirdetett mennyiség háromszorosára volt vevő.

A befektetők lelkesedése érthető, a vállalati kötvényekhez hasonlóan nagy nyereséget fizető fix kamatozású eszközt a magyar piacon nehéz találni. A BTel például évente 12,5 százalékos kamatot ad a három év és két hónap múlva lejáró papírokra, az E-Starnál is több mint 10 százalék az éves kamat. A Mol a kis cégeknél lényegesen szerényebb kamatot fizet, a másfél éves kötvénynél 6, a háromévesnél 7 százalékot. A Molnál persze a befektetők kockázata is alacsonyabb, mint a kisebb cégeknél, sokkal kisebb az esély arra, hogy a társaság a kötvények lejáratáig csődbe megy, a kötvénye elértéktelenedik, és így a kötvényesek bukják a pénzüket.

A Befektetővédelmi Alap (Beva) persze kártalanítja a kötvénytulajdonosokat is, de nem a kötvény kibocsátójának csődje esetén, hanem csak akkor, ha az értékpapírszámlát vezető cégek nem képesek kiadni a befektetőknek jogos követeléseiket.

A Befektetővédelmi Alap (Beva) persze kártalanítja a kötvénytulajdonosokat is, de nem a kötvény kibocsátójának csődje esetén, hanem csak akkor, ha az értékpapírszámlát vezető cégek nem képesek kiadni a befektetőknek jogos követeléseiket. -->