Feleződött a vagyon

Nehéz hat hónapon vannak túl a hazai vagyonkezelők – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) első féléves jelentéséből. A szakmai szervezet tagjai által befektetési alapokban kezelt vagyon az év eleje óta 2,1 százalékkal csökkent, ez főleg annak a következménye, hogy az ügyfelek csaknem 80 milliárd forintot kivontak a konstrukciókból, így a fél év végére nem egészen 3800 milliárdnyi maradt bennük. A tőkevesztést a hozamok sem tudták kompenzálni, hiszen az alapok mindössze 16 milliárd forintot kerestek a pénz- és tőkepiacokon.

Ami az alapkategóriákat illeti, továbbra is a pénzpiaci konstrukciók a legkedveltebbek az ügyfelek körében. A likviditási és a klasszikus pénzpiaci alapokban összesen csaknem 1350 milliárd forint található. A gyakorlatilag kockázatmentesnek mondható konstrukciók állománya egyébként az első fél évben csak minimálisan csökkent. A valamivel rizikósabb kötvényalapoknál ezzel szemben bővülés volt még annak ellenére is, hogy ezekből a konstrukciókból is vontak ki pénzt az ügyfelek. A hazai állampapírpiac kiváló teljesítménye miatt azonban szép hozam keletkezett a kötvényalapokon, így ez kompenzálni tudta a tőke kiáramlását.

A részvényalapokról ugyanez nem mondható el, az ügyfelek is váltottak vissza belőlük, és az árfolyamok alakulása is negatívan hatott a vagyonukra. A garantált alapok népszerűsége viszont mit sem csökkent, sőt állományuk növekedett a második negyedév során, amelyhez nagyban hozzájárultak a hozamok is. Hatalmas emelkedés volt az úgynevezett származtatott alapoknál, amelyek az idén már 38 milliárd forintnyi friss tőkét vonzottak. A jellemzően abszolút hozamú konstrukciók teljesítménye azonban vegyes volt, sőt összességében véve negatív hozamot produkáltak.

A legnagyobb érvágást az alapkezelők számára a befektetési alapokon kívül kezelt vagyon csökkenése jelenti. Ez az állomány a felére esett vissza június végére a nyugdíjpénztári vagyonátadás miatt, vagyis a március végi csaknem 5700 milliárd forintos állomány 2800 milliárd alá süllyedt. A pénztárak számára kezelt vagyon így 955 milliárd forintra zsugorodott, és a befektetett eszközök aránya is változott a portfóliókban, a részvények aránya csökkent, miközben a kötvényeké és a betéteké nőtt. A biztosítók számára kezelt vagyon értéke 1467 milliárd forint volt a fél év végén, ennek valamivel több mint harmadát tették ki a unit-linked eszközalapok portfóliói. Ezekre az alapokra egyébként jellemző, hogy a 2008-as válság után portfólióik a kevésbé kockázatos eszközök irányába tolódtak el, 2009-ben viszont megfordult a trend, és ismét tőkepiaci termékeket kezdtek vásárolni. Érdekesség, hogy a unit-linked portfóliók sokkal kockázatosabbak a hagyományos befektetési alapoknál, nagyjából kétszer akkora bennük a részvények aránya. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ezeket a biztosítási termékeket jellemzően hosszabb, akár több évtizedes távra vásárolják az ügyfelek. H. B.