A takarékszövetkezet jövőjével kapcsolatban stratégiai cél, hogy azok a korábban „tiltott városként” számon tartott Budapesten erőteljesebben jelenjenek meg és tovább növeljék súlyukat – jelentette ki Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke a takarékossági világnap alkalmából rendezett ünnepségen. A ma még döntően a vidékre specializálódott pénzintézetek elsődleges feladata, hogy megőrizzék a betétek értékét, így az üzletember szerint a konzervatív hitelezési politikát célszerű folytatniuk a jövőben is, valamint növelni kell a betétgyűjtési aktivitást is.
A tavaly a kormányzat által beígért, nagyjából 100 milliárd forintnyi tőkejuttatásról szólva az elnök leszögezte: erre jelenleg nincs szükség. Ha egyszer közös stratégia lesz, akkor esetleg igénybe vehetnek a szereplők a jövőben hasonló segítséget. Az eseményen Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke óriási értéknek nevezte a szövetkezeti hitelintézeti rendszert, kifejtette, jelenlegi potenciálja nagyobb annál, mint amelyet eddig kihasznált, és szerinte további üzleti lehetőségeket rejt.
A szakember úgy vélte, így utólag nagy pozitívumként értékelhető, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatban kevésbé érintett a szektor, ugyanakkor véleménye szerint a hitelesek megsegítésébe hatékonyan beszállhatnának a takarékszövetkezetek is. A PSZÁF számításai szerint a takarékszövetkezetek 500 milliárd forint erejéig tudnának beszállni a devizahitelesek megsegítésébe.
Nem értett ezzel egyet Csicsáky Péter, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elnök-vezérigazgatója, aki nem tudja, mire alapozza a PSZÁF a számítását. Szerinte a felvetett öszszeg meghitelezése jelenleg nem reális, kizárólag konszolidált piaci viszonyok között képzelhető el. A társaság központi javaslatként azt tanácsolta a takarékszövetkezeteknek, hogy 11,47 százalékos THM-mel dolgozzanak a devizahitelesek megsegítésekor, de a takarékszövetkezetek eltérő kondíciókat is kínálhatnak.
Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója legutóbbi – múlt pénteki – adatokra hivatkozva elmondta, eddig közel 20 milliárd forintnyi hiteligénylést fogadtak be a takarékok a devizahitelek forintátváltásához. Az érdeklődés nagy, várhatóan az összeg tovább növekszik, már csak azért is, mert eddig nem minden takarékszövetkezet fogadott be hitelkiváltási forinthitelt, csak közel 60 százalékuk – tette hozzá. Tegnap a 2011 szeptemberében 13 taggal megalapított Magyar Takarékszövetség is ismertette a nehéz helyzetbe került magyar családok és vállalkozások számára kialakított „mentőcsomagot”.
Annak értelmében a szövetség tagjai vállalják, hogy a devizahitelek kiváltásához önálló üzletpolitikájuk alapján az irányadó kamat plusz 3–6 százalék kockázati kamatfelárú kedvező forinthitelt biztosítanak, amely jelen helyzetben 9–12 százalékos THM-et jelent. „Ez egy blöff” – reagált a szövetség bejelentésére tömören Demján, aki a 9 százalékos THM-et csak marketingfogásnak tudja elképzelni.
