BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Buknak a forinton a bankok

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A forint tartós gyengesége jelentős veszteséget okoz a magyar bankrendszernek, ez tovább csökkenti annak hitelezési képességét, és egyes bankoknál még a magas tőkeellátottság ellenére is tőkepótlást tehet szükségessé.

Nyár közepe óta 17-20 százalékot gyengült a forint, ez többfele módon is veszteséget okoz a magyar bankrendszer számára. A Magyar Nemzeti bank adatai szerint a II. negyedévben még 266,31 forint volt az euró és 235,79 a svájci frank átlagárfolyama. Az utóbbi napokban viszont az euró értéke 318, a svájci franké pedig 257 forint közelében is volt, és azóta sem volt jelentős árfolyamcsökkenés.

A bankrendszert ért kedvezőtlen hatások közül az a legjelentősebb, hogy a devizahitelek magas aránya miatt emelkedik a nem törlesztettek állománya – mondta a Világgazdaságnak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. A forint gyengülése miatt emelkednek a devizahitelek forintban számított törlesztőrészletei, emiatt egyre több magánszemély, vállalkozás és önkormányzat nem tudja vagy nem akarja fizetni kötelezettségét a bankoknak.

A másik jelentős veszteség, amely bankokat a forint gyengülése miatt érinti, hogy nagyobb árfolyamveszteséget kell elkönyvelniük a lakossági jelzáloghitelek törvényben előírt fix árfolyamon történő kedvezményes végtörlesztésekor – folytatja a felsorolást Várhegyi Éva. Sőt, a magasabb devizaárfolyam miatt az is valószínű, hogy többen élnek majd ezzel a lehetőséggel.

Nem a forint gyengülése, ám az azt kiváltó okok miatt megemelkedett Magyarország országkockázati felára, ez nehezebben elérhetővé és drágábbá tette a külföldről származó forrásokat a bankok számára. Ezt a hitelintézetek a magyarországi forrásgyűjtés fokozásával ellensúlyozhatják, ami a jegybank lépéseitől függetlenül növeli a forintbetétek és a hitelek kamatait – magyarázza a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. A forint orrások felértékelődése előnyösebb helyzetbe hozza azokat a hitelintézeteket, amelyeknek a hálózata alkalmasabb a betétgyűjtésre.

Várhegyi Éva azt is megemlítette, hogy a pénzügyi piacokon vannak olyan lehetőségek, amelyekkel a piaci szereplők – köztük a bankok is – részben ellensúlyozni tudják az árfolyamváltozásokból származó kockázatokat. Ám ezeknek az eszközöknek is van díja, és nem lehet tudni, melyik szereplő mekkora mértékben élt ezekkel a lehetőségekkel. Szerinte az is lehetséges, hogy a hitelintézetek a már megvalósult és még várható végtörlesztések miatt már korábban devizát vásároltak, ez hozzájárulhatott a forint gyengüléséhez.

A veszteségek miatt Várhegyi Éva szerint csökkenhet a bankok nyeresége és egyes hitelintézetek még tőkepótlásra is szorulhatnak. Ez annak ellenére is előfordulhat, hogy nagyon jó a magyar bankok tőkeellátottsága, ám a hitelezési képességük akkor is sokat romlik a vesztségek miatt, ha nem szorulnak tőkepótlásra.

A bankok vesztesége a romló hitelállomány miatt nem számszerűsíthető, mert nem lehet tudni, melyik adós mikor veszíti el fizetőképességét – mondta lapunknak Miró József, az Erste Bank stratégája. A végtörlesztés miatti veszteség azonban szerinte megbecsülhető. Számításai szerint ha minden lakossági jelzáloghitelt a svájci frank 250 forintos árfolyama mellett végtörlesztenének, akkor a bankrendszernek körülbelül 1400 milliárd forint vesztsége keletkezne. A frank minden további egyforintnyi drágulása 20 milliárd forinttal növelné a bankok veszteségeit. Az MNB előrejelzése szerint az érintett hitelek 20 százalékát végtörlesztik, így ebből 300 milliárd forint körüli veszteség származhat. Az eredményt azonban bizonytalanná teszi, hogy nem tudjuk, mennyi hitelt végtörlesztenek majd. A Magyar Nemzeti Banknál végeztek olyan vizsgálatokat, hogy szélsőséges körülmények között mi történne a magyar bankrendszerrel. A jegybanki szakértők számításai szerint ha az euróárfolyam jövőre 329, a svájci franké pedig 275 forint lenne, akkor a magyar bankrendszernek 196 milliárd forint tőkét kell bevonnia ahhoz, hogy a jelenlegi szabályoknak megfelelően működjön. Ilyen esetben szerintük a bruttó hazai termék 1,2, a foglalkoztatottság 0,5, a lakásárak 10 százalékos csökkenése, valamint 8,8 százalékos kamatszint és 7,4 százalékos országkockázati felár kialakulása várható. Ilyen szélsőséges helyzetben a lakossági jelzáloghitelek felvevőinek 30 százaléka élne a végtörlesztéssel, 20 százalékuk pedig az árfolyamgát lehetőségével.

Új ígéretet tesznek a bankok

Tárgyalásokat vezet Európa-szerte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a hitelintézetek és a hatóságok között annak érdekében, hogy megelőzzék a kelet-európai bankok finanszírozásának kiszáradását – nyilatkozta ma Nagy Piroska, a szervezet stratégiai igazgatója Londonban a Bloombergnek. Három évvel ezelőtt már volt példa hasonlóra bécsi kezdeményezés néven. Akkor a Lehman Brothers bukását követően a nyugat-európai bankcsoportok ígéretet tettek kelet-európai, például lengyel és magyar leánybankjaik támogatására.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.