Felértékelődik a választás lehetősége

A cégek számára továbbra is előnyös lehet a cafeteria-rendszer fenntartása a változó jogszabályi környezetben, a HR-célok és a költséghatékonysági szempontok optimalizálása mellett – áll a Szent István Egyetem menedzsment- és HR-kutató központjának legújabb elemzésében. A Nexon Magyarország Kft. által támogatott kutatás szerint a válaszadók 79 százaléka gondolja úgy, hogy még mindig van értelme a juttatásoknak, hiszen a kedvezményes adózású elemek nyújtása ezentúl is jelentős megtakarítást hoz éves szinten a vállalatnak. Úgy tűnik azonban, hogy a kis- és középvállalatok kevesebb jelentőséget tulajdonítanak a juttatások nyújtásával realizálható haszonnak, mint a nagyvállalatok.

Jövőre további jelentős változások várhatók a kedvezményes adózású juttatások körében és igénybevételük lehetőségeiben is. A kormányzat célja, hogy az adókedvezmények ösztönző (vagy visszatartó) hatásait a gazdaságpolitikai célok szolgálatába állítsák. A tervezet az adókedvezményt a fogyasztásösztönzés, a szociális célok, illetve az öngondoskodásra való ösztönzés megvalósulása érdekében tartja kívánatosnak.

A Poór József egyetemi tanár által vezetett kutatócsoport szerint az adókedvezménnyel igénybe vehető juttatások köre várhatóan tovább csökken, ezért a munkavállalók szempontjából még jobban felértékelődhet majd a választás lehetősége, hogy a különböző élethelyzetű munkatársak a saját egyéni igényeikhez alakíthassák a rendelkezésre álló keret felhasználását. Bár ez a munkáltató számára több (tehát költségesebb) adminisztrációt jelent, mégis megfontolandó, különösen olyan vállalatoknál, amelyeknél a magasan képzett munkaerő megszerzése és megtartása kulcsfontosságú.

2009 óta a kedvezményes, illetve kedvezmény nélküli adó- és járulékterhek közötti különbség jelentősen szűkült. Ez egyik oldalról az adómentesség megszűnésének a következménye, amely megemelte a kedvezményes adózású elemek költségét, másrészt a személyi jövedelemadó csökkenése folytán a nem kedvezményes juttatások terhei számottevően csökkentek.

Így egyes munkavállalóknak – élethelyzetüktől függően – esetleg ésszerű lehet, hogy a kedvezményes kereten túl is igényeljenek fontosabb vagy előnyösebb juttatáselemeket a kedvezményes adózású, de számukra kisebb értékű lehetőségekkel szemben. A gyakorlatban elsősorban a nagyobb jövedelmű és speciális képzettségű munkavállalók részéről nemritkán megjelenik ilyen igény is. A munkáltatónak ekkor esetleg érdemes megfontolnia, hogy a cafeteriaválasztékot kiegészítse az adókedvezményes kereten túli választási lehetőségekkel is. A felmérés szerint ez a megoldás olyan rendszerben működtethető, ahol a munkatársak egy bruttó keretösszegből a megfelelő (kedvezményes, illetve kedvezmény nélküli) adó- és járulékteher-szorzóval tudják kiválasztani az egyes elemeket.

A versenyszféra felé kormányzati oldalról világosan megfogalmazott elvárások irányulnak, hogy az alapfizetés felülvizsgálata során vegyék figyelembe az alacsonyabb jövedelmű dolgozók nettó bérének szinten tartását. Azon cégeknél, amelyeknél fontos az ezen elvárásnak való megfelelés, az ebből adódó költségnövekedés a cafeteria-keretösszeg csökkentése irányába is hathat.

A Szent István Egyetem kutatása szerint ugyanakkor ha a rendszer hosszú távon egyszerűsödik, az inkább ösztönzi a munkáltatókat

a kedvezményes juttatások körének szélesítésére, illetve a rugalmas választás biztosítására.

A Szent István Egyetem kutatása szerint ugyanakkor ha a rendszer hosszú távon egyszerűsödik, az inkább ösztönzi a munkáltatókat

a kedvezményes juttatások körének szélesítésére, illetve a rugalmas választás biztosítására.-->