Vissza kell nyerni a bizalmat

Magyarországnak növelnie kellene a jogbiztonságba vetett hitet, hogy a befektetőknek ne kelljen tartaniuk a pénzük elvesztésétől – mondta a Világgazdaságnak Heinrich Schaller, a Wiener Börse és a CEE Stock Exchange Group elnök-vezérigazgatója a Leitner+Leitner adótanácsadó cég budapesti konferenciája után.

– A konferencia egyik kiindulópontja a „megszorítás vs. növekedés” dilemma volt, magyarul az, hogy a takarékossági programok recessziót okoznak-e, és így végül megnehezítik-e a kilábalást a krízisből. Önnek milyen tapasztalatai vannak, milyen álláspontot képvisel ezen a téren?

– Ha a megszorító intézkedések minden területre kiterjednek, akkor az valóban masszívan gyengíti a konjunktúrát. Ezért ügyelni kellene arra, hogy ezeket az intézkedéseket célzottan vessék be. Ausztriában, Magyarországhoz hasonlóan, a közigazgatásban vagy éppen az egészségügyben kell új utakat találni. A konjunktúrát élénkítő lépésekről azonban nem szabad lemondani.

– Mondana néhány példát?

– A 2008–09-es válság során egyes államok elkezdték támogatni a rövidített munkaidőt bevezető cégeket, így azoknak nem kellett elbocsátaniuk annyi embert, munkaerejüket továbbra is ki lehetett használni. További példaként szolgálnak az infrastruktúrát érintő állami beruházások, amelyek szintén élénkítik a konjunktúrát.

– Olaszországban a közelmúltban fogadott el az új szakértői kormány egy megszorító csomagot, amely komoly társadalmi tiltakozást váltott ki. Ezt a csomagot például jónak tartja?

– Igen, Olaszország helyes úton van. Például emelik a nyugdíjkorhatárt – ez egy olyan intézkedés, amely hosszú távon komoly megtakarítást hoz. Hozzá kell szoknunk, hogy ha tovább élünk, tovább is kell dolgoznunk. Bizonyos dolgok, amelyek évtizedekig jártak, most elvesznek, így érthető a tiltakozás. Ám meg kell érteni: ezek fájdalmas, de szükségszerű lépések.

– Mit gondol ezzel összefüggésben a magyar kormány intézkedéseiről? A kabinet azt kommunikálta: mi nem csinálunk megszorításokat, nem a lakosságra teszünk pluszterheket, hanem inkább néhány, normál időkben jövedelmező szektort, például a bankszektort kérjük a kasszához.

– Több európai országban is bevezettek ilyen intézkedéseket, ezek Magyarországon különösen erős formát nyertek. Ezt problematikusnak tartom, mivel ezáltal nemcsak a bankok, hanem közvetetten a cégek adóterhelése is növekszik. Ezért Magyarországnak mindent meg kellene próbálnia azért, hogy a bankok és így közvetve a reálgazdaság terhelését visszavegye. Ez azt is eredményezné, hogy ismét jobban érdeklődne a külföldi tőke az ország iránt.

– Milyen más lépésekkel segíthetné a kormány ezt a folyamatot?

– Összességében a keretfeltételeket kellene javítani, hiszen a törvényhozás jelenleg nem túl tőkepiacbarát a legtöbb európai országban. Például egyes állami cégeket, ha nem is száz százalékig, de részben privatizálni kellene a tőzsdén keresztül, azokat a befektetőket pedig, akik hajlandók részvényekbe vagy egyéb tőkepiaci eszközbe invesztálni, nem megbüntetni, hanem ösztönözni kellene. Emellett szükséges lenne növelni a jogbiztonságba vetett hitet. Mindez összességében segítené a gazdasági növekedést is.

– Nemrég megjelent önnel egy interjú a Standardban, amelyben azt állította: azt halljuk a külföldi befektetőktől, hogy Ausztria egyre kevésbé érdekes számukra. Ha ezt mondja Ausztriáról, akkor mit mondana Magyarországról?

– Úgy tűnik, Magyarországon is nagyon hasonló a helyzet, a külföldi befektetők érdeklődése az említett okok miatt nagyon csekély. Ez Ausztriában is alábbhagyott, ami részben az adótörvényekre vezethető vissza. Az osztrák politika gyakran szidja a pénzügyi piacokat, és azzal fenyegetődzik, hogy el kell tőlük venni az előnyöket. Ezen követelések igazságossága erősen megkérdőjelezhető. Minél tovább tart egy ilyen helyzet, annál inkább viszszahúzódnak a befektetők, és ez Magyarország esetében is látszik. Ezt a folyamatot úgy lehetne megfordítani, ha a kormány megtenné az említett intézkedéseket. Ezzel ugyanis visszanyerné a bizalmat, és ismét jönne a tőke az országba.

Mindenkinek érdeke, hogy ne legyen feszültség

„Valóban nem volt konfliktusmentes időszak, de reméljük, hogy a jövő az lesz, mert mindenkinek ez az érdeke” – enynyit válaszolt Schaller a konferencián arra a felvetésre, miszerint szeptemberben komoly harc bontakozott ki a budapesti tőzsde osztrák tulajdonosai és akkori vezetői között. Emiatt Patai Mihály, az igazgatóság elnöke és Cselovszki Róbert, a felügyelőbizottság elnöke szeptemberben lemondott tisztségéről. A börze igazgatósága novemberben Michael Buhlt, a Bécsi Tőzsde társ-vezérigazgatóját választotta meg új elnökké, helyettese pedig Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója lett. A tőzsde szeptember eleji közgyűlését megelőző napon az öt legnagyobb hazai befektetési szolgáltató közölte: szerintük komoly károkat okozna számukra, ha tőzsde osztrák többségi tulajdonosa által támogatott Xetra kereskedési rendszert vezetnék be a mostani helyett. Az osztrák többségi tulajdonos CEESEG AG végül úgy módosította javaslatát, hogy még nem vezetik be az új kereskedési rendszert, azzal megvárják a Deutsche Börse és a New York Stock Exchange–Euronext egyesülését. Az ott kialakuló helyzet pedig irányt mutathat más piacoknak is arra, hogy milyen kereskedési rendszert használjanak.