Egyre inkább a felé fordulnak a kis- és középvállalkozások a banki finanszírozás szűkössége miatt – mondta Mohai György, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója egy, a tőzsdén rendezett sajtóbeszélgetésen. Ez nem csak Magyarországon figyelhető meg, hanem nemzetközi tendencia, épp ezért az is dolgozik egy programon, amely arról szól, hogyan lehetne megkönnyíteni a tőkéhez jutást a kkv-k számára.
A tavaly november óta új igazgatósággal rendelkező pesti tőzsde számára is kiemelt jelentőségű, hogyan dönt az Európai Unió a Deutsche Börse és az NYSE Euronext fúziójával kapcsolatban. A két börze derivatív piacának egyesítéséről még folynak a tárgyalások, végső döntés márciusban várható. A BÉT számára azért fontos mindez, mert a pesti tőzsde közgyűlése úgy döntött, azt a kereskedési rendszert vezetik majd be a meglévő MMTS helyére, amelyet az egyesített tőzsdeóriás is használni fog. Ha azonban meghiúsul az óriásfúzió, lehetséges, hogy a BÉT a Bécsi Tőzsdéhez hasonlóan a Xetra platformra tér majd át.
Új fejlemény a BÉT életében, hogy néhány napja tovább bővült a külföldi részvényeket forgalmazó BÉTa piac, január 26-tól már húsz európai részvénnyel kereskednek ezen a platformon. „További bővülés is várható, különösen akkor, ha lesznek új árjegyzők, vagy a mostani árjegyző, az Erste új részvényeket hoz be” – mondta Tóth Attila, vezérigazgató-helyettes. Új árjegyzővel most is tárgyalnak, akár heteken belül megtörténhet a megegyezés, és akkor ismét újabb külföldi részvények jöhetnek be a piacra. A BÉTa piac forgalma egyébként folyamatosan bővül, tavaly összesen 1,6 milliárd forintnyi értékben kereskedtek rajta. Ezen a platformon hasonló felfutásra számítanak, mint a certifikátok körében, amelyek közül a DAX indexet követő papírok forgalma már olyan magas, hogy csak a négy blue chip előzi meg.
A magyar állampapírok tőzsdei jegyzése is szóba került a sajtóbeszélgetésen. Az Államadósság-kezelő Központ tavaly úgy döntött, kivezeti ezeket a BÉT-ről, helyette az Euro-MTS-en fog kereskedni velük. Ennek az volt az oka, hogy egyes számítások szerint az Euro-MTS nagyobb piaci forgalmat képes generálni, mint a tőzsdék. Problémát okozott viszont, hogy ez a platform nem számít szabályozott piacnak, bizonyos külföldi intézményi befektetők, például biztosítók viszont csak kisebb mennyiségben vásárolhatnak olyan értékpapírokat, amelyeket nem listáznak szabályozott piacon, így maradtak az állampapírok a BÉT-en.
A magyar állampapírok kereskedésének döntő hányada egyébként nem a tőzsdén, hanem az OTC piacon történik meg. A tőzsdén rendszerint csak akkor adják el a papírokat a befektetők, ha valamilyen pánik tör ki, és az OTC piac befagy, ilyenkor a kötelező árjegyzés miatt a BÉT-en még mindig meg lehet szabadulni a hitelpapíroktól.
A BÉTa részvények
A BÉTa-piacon forgó részvények: Axa, Arcelormittal, BASF, Bayer, Bilbao Viscaya Argentaria, BMW, Banco Santander, BNP Paribas, Commerzbank, Daimler, Deutsche Bank, E.On, Fiat, Infineon Technologies, Nokia, Siemens, Telefónica, ThyssenKrupp, Total, UniCredit.
