BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kemény hitelprogram a letteknél

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Kis túlzással a pokolból jött vissza az elmúlt három évben Lettország, amely ma már ismét az euróbevezetést tervezgeti. Az IMF–EU-hitelprogramon belüli stabilizáció azonban hatalmas áldozatokat kívánt a lakosságtól.

A legmélyebb recesszió, a legmagasabb munkanélküliség, a legnagyobb ingatlanpiaci áresés az EU-ban – 2009-ben még ezekkel a kétes értékű címekkel büszkélkedhetett Lettország. A gazdaság 17,7 százalékkal zsugorodott, az államháztartási deficit 10 százalék közelébe kúszott, az állást keresők több mint 17 százaléka nem talált munkát, a lakásárak pedig kétharmaddal zuhantak egy év alatt – az ország így fizette meg a 2008-as válság előtti évek fogyasztási boomjának, az elképesztő méreteket öltő hitelfelvételi hullámnak és az ebből következő ingatlanpiaci drágulásnak az árát.

A két-három évvel ezelőtti állapotokhoz képest kisebb csodának számít, hogy a balti állam kormánya ma már ismét az eurócsatlakozásról beszél. „Továbbra is ragaszkodunk a célkitűzésünkhöz, hogy 2014-ben bevezetjük az eurót” – mondta idén január közepén a Reutersnek Valdis Dombrovskis. Az elmúlt három évben két választást is túlélt lett kormányfő nem a levegőbe beszélt: a gazdaság tavaly már 4,5 százalékkal növekedett, a munkanélküliség csökkenési üteme az egyik legmagasabb az EU-ban, a költségvetési hiányt pedig az idén a tervek szerint sikerül majd a maastrichti háromszázalékos kritérium alá szorítani. A bizakodás megalapozottságát jelzi, hogy a svéd SEB bank szerint jelenleg Lettország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely valószínűleg már a közeljövőben csatlakozhat a közös fizetőeszközt használó övezethez.

A recept, amellyel sikerült viszszahozni a gazdaságot a sír széléről, az országnak 2009 elején készenléti hitelt biztosító IMF és az EU elvárásain alapult – elemzők szerint hazánk is ilyen típusú hitelt kaphat – , és még a szokásosnál is lényegesen fájdalmasabb volt. 2009-ben 28 százalékkal csökkentették a közszolgálati béreket, amelyek a magánszektorban is jelentősen zsugorodtak, a nyugdíjak pedig mintegy tíz százalékkal estek vissza. Szakértők szerint ez gyakorlatilag egy „belső leértékelés” volt, a lett koronát ugyanis továbbra is az euróhoz kötötték.

Az adóemeléseknek és az állami kiadások megnyirbálásának megvolt a hátulütője is: a szegénységi ráta Lettországban az egyik legmagasabb az EU-ban. Ennek láttán az IMF is azt tanácsolta, hogy tartsák elégséges szinten a szociális kiadásokat.

Ezzel együtt – Romániához hasonlóan – az EU és az IMF megdicsérte az országot stabilizációs politikájáért, miután decemberben lezárult a 2009-es hitelprogram. Hozzátették: a külső környezet romlása esetén újabb kiigazítások kellhetnek.

Lett EU–IMF-hitel: összeurópai segítség Skandinávia bevonásával

Lettország a válság európai beszivárgása után, 2008 decemberében fordult pénzügyi segítségért a nemzetközi közösséghez, amely összesen 7,5 milliárd eurós hitelt szavazott meg 2009 elején. Ebből az EU 3,1 milliárd eurót biztosított a lett kormánynak, amely négy részben összesen 2,9 milliárd eurót hívott le Brüsszeltől. A kamat átlagosan 3,2 százalék volt, a törlesztés 2014-ben kezdődik. Az IMF által adott hitel 1,7 milliárd euró volt, ebből 1,161 milliárdot használt fel a balti állam. Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia és Észtország összesen 1,9 milliárddal szállt be a csomagba, a fennmaradó részt a Világbank (0,4 milliárd euró), az EBRD, Csehország és Lengyelország (0,4 milliárd euró) biztosította.




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.