és Németországgal olyan kétoldalú egyezményeket kötött, amelyek lehetővé teszik az ügyfeleknek, hogy titokban tartsák a kilétüket.
„Az olyan banktitoknak, amely lehetővé teszi vállalkozásoknak vagy magánszemélyeknek, hogy adót titkoljanak el, nincs jövője” – mondta Semeta egy interjúban Brüsszelben. Hozzátette: azt kívánja elérni, hogy az polgárai ne használhassanak svájci bankszámlákat vagyonuk eltüntetéséhez. „Ha tudnánk az eltitkolt pontos összegét, benyújtanánk Svájcnak a számlát” – fejtette ki.
Ezzel együtt az angol hatóságok még mindig bíznak abban, hogy sikerül minden érintett számára elfogadható megoldást találni. Semeta szerint viszont nem lehet szó olyan megoldásról, amely bármilyen szinten is sérti az Európai Unió szabályozását. Véleménye szerint a 27 uniós tagállam hozzávetőlegesen 250 milliárd eurós adóbevételtől esik el évente az eltitkolt jövedelmek miatt, a Svájccal megkötött korábbi megállapodásoknak köszönhetően viszont 330 millió euróra tehető többletbevétel keletkezett.
Semeta szerint mindenesetre a legjobb megoldást az államok közötti automatikus információcsere jelentené: ennek lényege, hogy az adott állam rutinszerűen értesítést küldene az érintett hatóságoknak a nála külföldiek által elhelyezett vagyonokról. A svájci banktitok kapcsán persze nem csak az Európai Uniónak vannak kifogásai. Az amerikai hatóságok jelenleg is közel egy tucat svájci bank ellen nyomoznak, ám a múlt héten a Wegelin nevű – a legrégebbi privát banknak számító – szolgáltatót be is perelték adócsalás vádjával. A 270 éves bank a vádak szerint amerikai ügyfelek több mint 1,2 milliárd dolláros vagyonát rejtette el az adóhatóság elől. Az ügyészség szerint 2002 és 2011 között több mint 100 amerikai ügyfélnek segítettek adót csalni, többek között ezért is indítottak eljárást még január elején három Wegelin-alkalmazott ellen a hatóságok.
