Populista szólamok SarkozytÕl

Ha egy éven belül nem alakítják át a schengeni övezet irányítását, akkor Franciaország felfüggeszti tagságát a belsÕ határ-ellenÕrzési nélküli zónában – ezzel az európai integráció egyik legfÕbb vívmánya elleni kirohanással kampányolt Nicolas Sarkozy francia államfÕ vasárnapi választási nagygyÛlésén. A másfél hónap múlva tartandó elnökválasztásra készülÕ elnök szerint strukturális reformokat kell végrehajtani a schengeni zóna mÛködtetésében, hogy azt az országot, amely nem tudja megfelelÕen biztosítani a közös külsÕ schengeni határokat, ki lehessen zárni az övezetbÕl. A más tagállamok hanyag határÕrizete miatt a Franciaországba eljutó bevándorlók ugyanis súlyos anyagi terhet jelentenek a francia jóléti rendszerre – érvelt az államfÕ. Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetÕje közleményben bírálta a kijelentéseket.

Sarkozy, akinek az apja Magyarországról vándorolt ki Franciaországba, a múlt héten egyenesen azt mondta, hogy túl sok bevándorló él az országban, és társadalmi intergációjuk is egyre nehezebben halad. Egyben ígéretet tett arra, ha újraválasztják, az évi átlagos 180 ezerrÕl 100 ezer alá csökkenti az országba érkezÕ bevándorlók számát, illetve szigorúbb szabályokat vezetne be a letelepedési jog megszerzésében és a szociális juttatásoknál.

A schengeni rendszer reformján túl egy másik uniós ügyben is ultimátumot fogalmazott meg vasárnap az újabb ötéves elnöki mandátumra pályázó Sarkozy. Az elnök szerint az uniónak az USA által alkalmazott „vásárolj amerikait” törvényhez hasonló jogszabályt kellene elfogadnia. A még 1933-ban megalkotott amerikai szabály értelmében a közbeszerzéseknél az amerikai cégeket elÕnyben kell részesíteni. „Miért tilt meg egy olyan szabályozást az EU, amilyet az USA, a világ legliberálisabb országa is alkalmaz?” – tette fel Sarkozy a kérdést, és közölte: ha az EU-ban egy éven belül nem fogadnak el ilyen szabályozást, akkor azt nemzeti hatáskörben vezeti be Párizs.

Sarkozy nem véletlenül veti be a bevándorlóellenes, protekcionista szólamokat, ugyanis nagy szüksége lenne arra, hogy minél több szavazót csábítson el a szélsÕjobboldali Nemzeti Front táborából, amelynek jelöltje, Marine Le Pen 18 százalékos támogatottsággal jelenleg a harmadik legnépszerÛbb államfÕjelölt, miközben Sarkozynek 25, míg szocialista kihívójának, Francois Hollande-nak 27 százalékos a mutatója. Még nagyobb a különbség a baloldali jelölt javára, ha csupán Sarkozy és Hollande között kell választaniuk a megkérdezetteknek, mint ahogy valószínÛleg az elnökválasztás május 6-án tartandó második fordulójában történik majd: Hollande 56 százalékos támogatottságot élvez Sarkozy 44 százalékával szemben.

Ráadásul kiderült: Sarkozy kampányában az elÕzetes tervekkel ellentétben nem vesz részt Angela Merkel. A Handelsblatt azt írta: a franciák kétharmada nem tartaná jó ötletnek a német kancellár korteskedését.

a bankok.

A legtöbb bedőlt hitel Budapesten, Pest és Borsod megyében található, a hitelintézetek pedig körülbelül 80-85 százalékig használják ki

a kvótát.

Tar Gábor Ötezer ingatlan kalapács alatt A kényszerértékesítés alatt álló ingatlanokról is közölt friss adatokat a PSZÁF. A mintegy 100 ezer 90 naposnál hosszabb késedelembe esett adóssággal terhelt ingatlanból valamivel több mint ötezret jelöltek ki a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben

a bankok.

A legtöbb bedőlt hitel Budapesten, Pest és Borsod megyében található, a hitelintézetek pedig körülbelül 80-85 százalékig használják ki

a kvótát. BÕvülésbÕl stagnálásra vált a francia gazdaság Sarkozy újraválasztási kampányát igencsak megnehezíti a gazdaság jelenlegi helyzete. A jegybank minapi elÕrejelzése szerint az elsÕ negyedévben stagnál a gazdaság, miután az elÕzÕ három hónapban még 0,2 százalékkal bÕvült a GDP. Az elmúlt hónapokban emellett tovább nÕtt a munkanélküliek aránya, amely mára elérte a 10 százalékot. -->