BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sikeres a kormány "verbális intervenciója"

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A forint árfolyama a január-februári szárnyalás után nem változott érdemben az euróval szemben. A kormányzat retorikai fordulata után a befektetők nagyrészt beárazták, hogy a magyar kormányzat megállapodik az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal egy hitelkeretről. A forint ugyanakkor azután sem gyengült jelentősen, hogy a gyors megállapodás esélye szertefoszlott. A sérülékenység azonban továbbra is jellemző a hazai devizára.

Miután a kormányzat januárban belátta, hogy erős elkötelezettséget kell mutatnia az IMF-megállapodás irányába ahhoz, hogy a forint ne kerüljön újabb és újabb mélypontra az euróval szemben (január 5-én került új mélypontra, 324 felett a forint az euróval szemben), a hazai deviza rohamos erősödésbe kezdett. Noha meglehet, akkor még valóban a gyors megállapodásban gondolkodhatott a kormány a 320 forintos eurót látva, még most sem kezdődtek el a tárgyalások a nemzetközi felekkel.

Bár a kormányzati tisztségviselők arról beszélnek, hogy közelednek az álláspontok a felek között, és készek elkezdeni a tárgyalásokat (Orbán Viktor pedig azt mondta a közelmúltban, hogy már két hónapja a tárgyalóasztalnál ül), az IMF szerint semmi sem változott január óta.

A retorikai fordulat pedig akár verbális intervencióként is értékelhető, mivel egyelőre továbbra is távol állnak a felek álláspontjai. Egyelőre úgy tűnik tehát, hogy a kormányzat „verbális intervenciója” hatásosnak bizonyult, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi befektetői környezet javulása, így az euróövezeti adósságválság csillapodása is nagymértékben támogatta a forint felértékelődését az év első hónapjaiban.

Csúszásveszély

Valószínűleg addig, amíg nem változik érdemben a nemzetközi környezet, vagy nem lát napvilágot új fejlemény az IMF-megállapodás kapcsán, a forint sem távolodik el érdemben a 290-es szint körül meghúzódó 200 napos mozgóátlagtól. Ugyanakkor a piaci szereplők nem fognak sokáig várni, ha folyamatosan távolodik a potenciális megállapodás ideje, vagy felerősödnek a kilábalással kapcsolatos kockázatok, és elkezdhetnek a forint esésére játszó pozíciókat felvenni. A nemzetközi környezet romlása esetén pedig (IMF-megállapodás hiányában) a forint lehet a régió vesztese.

Azonban az is meglehet, a kormányzat egy pozitív piaci környezetben megpróbálhatja tesztelni a piacot, hogy az IMF-megállapodás esetleges elmaradása mennyire viselné meg az árfolyamot. Végül, ha nem erősödik fel a volatilitás, akár meg is spórolhatja a megállapodást, noha a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást egyértelműen az IMF-védőháló szolgálná.

Ugyanakkor a megegyezés elmaradásával a gazdaságpolitika kiszámíthatósága tovább csökkenhetne a hitelminősítők (és egyes befektetők) szemüvegén keresztül nézve, és mint arra a Moody’s Investors Service már utalt, negatív lenne a már most is bóvli adósminősítésünk szempontjából. Bizonyára a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings sem fogadná örömmel a megállapodás elmaradását.

Nem szabad elfelejteni, hogy március elején a forint a 300-as szinthez közelített az euróval szemben, miután a görög adósságcserével kapcsolatos aggodalmak felerősödtek, valamint egyre többen kezdtek kételkedni abban, hogy a kormányzat egyértelműen elkötelezett az IMF-megállapodás irányába.

Hasonló események zajlanak jelenleg is. Az IMF magyarországi tisztségviselője szerdán elmondta, hogy január óta nem történt érdemi előrelépés a felek között. Szerdán a nemzetközi környezet romlására pedig erős eséssel reagált a forint, és már a 295-ös szintet közelítette. Egyelőre azt nem lehet kijelenteni, hogy az elmúlt napokban elszakadt volna a régiótól.

A forint az esésé hatására az 50 napos mozgóátlag környezetében is megfordult, amelyre január közepe óta nem volt példa.

Felülteljesítés – Alulteljesítés

Az idei évet tekintve a forint februárig felülteljesítőnek bizonyult a régis devizákhoz képest, mostanra azonban a lengyel zlotyval együtt erősödik. A forint és a zloty 6,5 százalékos erősödést mutat, míg a cseh korona 3 százalékot javított az euróval szemben 2012-ben. A román lej pedig 1 százalékot esett.

Tavaly szeptemberhez képest (amikor felerősödtek az euróövezeti aggodalmak, valamint Magyarország eseteleges leminősítése is az asztalra került, amely meg is történt) a forint több mint 7 százalékos leértékelődést mutat jelenleg is, míg a lengyel zloty gyakorlatilag stagnálás közelében áll. A román lej és a cseh korona 3 százalék körüli mínuszban tartózkodik. Vagyis a forint idei szárnyalása sem volt elég ahhoz, hogy felzárkózzon a régiós devizákhoz.

A forint jelentős volatilitása mindaddig fennmaradhat, amíg a kormány nem írja alá az EU-IMF-megállapodást. A felek álláspontjai még távol állnak, így a kormányzat bármikor tehet egy lépést a megegyezés irányába, ha kedvezőtlenül alakulnak a piaci folyamatok.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.