BUX 40,067.64
+0.91%
BUMIX 3,786.35
+0.17%
CETOP20 1,793.99
0.00%
OTP 8,600
+0.77%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.20%
ZWACK 18,500
0.00%
0.00%
ANY 1,590
+1.60%
RABA 1,125
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
0.00%
-1.35%
+1.36%
0.00%
+0.66%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 3,000
+1.69%
DELTA 39.95
+0.13%
ALTEO 2,410
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,110
+5.71%
-0.83%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-1.07%
NUTEX 10.05
+1.31%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Három hónapig szárnyalt a tőzsde

Elsősorban a világ jegybankjai likviditásnövelő lépéseinek köszönhető, hogy csaknem tizedével nőtt a pesti tőzsde fő részvényindexe az év első negyedében. A fellendülésnek az is előfeltétele volt, hogy a kormány hajlandóvá vált hitelmegállapodást kötni a valutaalappal. A gyenge növekedési kilátások azonban korlátozzák a magyar részvények további drágulását.

Az év első három hónapjában 9,25 százalékkal, 18 635,67 pontra nőtt a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX. A mutató januárban 11, februárban 2 százalékkal emelkedett, márciusban viszont több mint 3 százalékkal csökkent. Az FHB és az OTP részvényei ötödével, a Magyar Telekom és a Richter tizedével drágult, a Mol viszont csak 6 százalékkal. Nem egyedi történetek, hanem a kedvező tőkepiaci hangulat miatt volt általános áremelkedés. Az év eleji fellendülést főleg az okozta, hogy a világ jegybankjai kötvényvásárlásokkal és a kereskedelmi bankoknak nyújtott olcsó hitelekkel növelték a pénzkínálatot. A hitelintézetek az így szerzett forrásokat elsősorban államkötvények vásárlására fordíthatták. A kötvények iránti kereslet növekedése a kamatok csökkenéséhez és a részvényektől elvárható hozamok mérséklődéséhez vezet. Utóbbi miatt emelkedtek a papírok árai.

A tőkepiaci hangulatot a likviditás növelésének híre önmagában is javította. A nagyobb likviditás miatt a piaci szereplők már kevésbé tartanak attól, hogy valamelyik uniós ország fizetésképtelenné válik. Emiatt megugrott a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, ami főként a fejlődő országok részvényárainak emelkedésében érződött, s kevésbé a fejlett országokéiban. Mivel Magyarországot az átlagosnál is kockázatosabb piacnak tekintik, itt a növekedések és a zuhanások is nagyobbak szoktak lenni. A hazai papírok drágulásában szerepe lehetett, hogy az év elején a kormány kompromisszumkészebbé vált arra, hogy megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval egy hitelcsomagról. A magyar részvények árfolyama a jövőben is erősen függ a hiteltárgyalásoktól. A gyenge növekedési kilátások azonban erősen korlátozzák a magyar papírok további drágulását.

A főbb részvények közül az OTP Bank papírjai drágultak a legnagyobb mértékben, főként, mert a forint erősödése miatt kevesebb adós válik fizetésképtelenné, így lassabban romlik a bank hitelportfóliója és csökken a vesztesége. A bankok és a kormány közötti megállapodás bizonyos mértékben kezeli is a hiteleiket már nem fizető magánadósok problémáit.

A Richter átlag feletti drágulásához az is hozzájárult, hogy egy sikeres teszt után új készítménynyel, a cariprazine-nal jelenhet meg. Az új szer bevezetéséből származó bevétel- és nyereségnövekedés pedig nemcsak ellensúlyozza, de felül is múlja a gyógyszerkassza várható szűkítéséből származó bizonytalanságot.

A vezető papírok közül a Mol szerepelt a legrosszabbul. Az olajtársaság részvényei a világpolitikai kockázatok miatt drágultak a piaci átlagnál kisebb mértékben. A cégcsoport üzemi eredményét 10-15 százalékkal, éves szinten mintegy 50 milliárd forinttal csökkenti, hogy horvátországi leányvállalata, az INA nem folytathatja szíriai olajtermelését. A cég pakisztáni érdekeltségét támadás érte.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek