BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Három hónapig szárnyalt a tőzsde

Elsősorban a világ jegybankjai likviditásnövelő lépéseinek köszönhető, hogy csaknem tizedével nőtt a pesti tőzsde fő részvényindexe az év első negyedében. A fellendülésnek az is előfeltétele volt, hogy a kormány hajlandóvá vált hitelmegállapodást kötni a valutaalappal. A gyenge növekedési kilátások azonban korlátozzák a magyar részvények további drágulását.

Az év első három hónapjában 9,25 százalékkal, 18 635,67 pontra nőtt a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX. A mutató januárban 11, februárban 2 százalékkal emelkedett, márciusban viszont több mint 3 százalékkal csökkent. Az FHB és az OTP részvényei ötödével, a Magyar Telekom és a Richter tizedével drágult, a Mol viszont csak 6 százalékkal. Nem egyedi történetek, hanem a kedvező tőkepiaci hangulat miatt volt általános áremelkedés. Az év eleji fellendülést főleg az okozta, hogy a világ jegybankjai kötvényvásárlásokkal és a kereskedelmi bankoknak nyújtott olcsó hitelekkel növelték a pénzkínálatot. A hitelintézetek az így szerzett forrásokat elsősorban államkötvények vásárlására fordíthatták. A kötvények iránti kereslet növekedése a kamatok csökkenéséhez és a részvényektől elvárható hozamok mérséklődéséhez vezet. Utóbbi miatt emelkedtek a papírok árai.

A tőkepiaci hangulatot a likviditás növelésének híre önmagában is javította. A nagyobb likviditás miatt a piaci szereplők már kevésbé tartanak attól, hogy valamelyik uniós ország fizetésképtelenné válik. Emiatt megugrott a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, ami főként a fejlődő országok részvényárainak emelkedésében érződött, s kevésbé a fejlett országokéiban. Mivel Magyarországot az átlagosnál is kockázatosabb piacnak tekintik, itt a növekedések és a zuhanások is nagyobbak szoktak lenni. A hazai papírok drágulásában szerepe lehetett, hogy az év elején a kormány kompromisszumkészebbé vált arra, hogy megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval egy hitelcsomagról. A magyar részvények árfolyama a jövőben is erősen függ a hiteltárgyalásoktól. A gyenge növekedési kilátások azonban erősen korlátozzák a magyar papírok további drágulását.

A főbb részvények közül az OTP Bank papírjai drágultak a legnagyobb mértékben, főként, mert a forint erősödése miatt kevesebb adós válik fizetésképtelenné, így lassabban romlik a bank hitelportfóliója és csökken a vesztesége. A bankok és a kormány közötti megállapodás bizonyos mértékben kezeli is a hiteleiket már nem fizető magánadósok problémáit.

A Richter átlag feletti drágulásához az is hozzájárult, hogy egy sikeres teszt után új készítménynyel, a cariprazine-nal jelenhet meg. Az új szer bevezetéséből származó bevétel- és nyereségnövekedés pedig nemcsak ellensúlyozza, de felül is múlja a gyógyszerkassza várható szűkítéséből származó bizonytalanságot.

A vezető papírok közül a Mol szerepelt a legrosszabbul. Az olajtársaság részvényei a világpolitikai kockázatok miatt drágultak a piaci átlagnál kisebb mértékben. A cégcsoport üzemi eredményét 10-15 százalékkal, éves szinten mintegy 50 milliárd forinttal csökkenti, hogy horvátországi leányvállalata, az INA nem folytathatja szíriai olajtermelését. A cég pakisztáni érdekeltségét támadás érte.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.