Óriási fordulat Parajdon, ez bombahír: új bányaszint nyílhat, visszatérhetnek a turisták – a románok elfogadták a terveket
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fontolóra vette egy új bányászati szint megnyitásának lehetőségét Parajdon – erről a Maszol számolt be. A parajdi sóbánya katasztrófájának újabb fejezetéről Constantin Dan Dobrea, a Salrom (egyébként a hét elején menesztett) igazgatója nyilatkozott a hírportálnak.
A Salrom helyzetéről a Világgazdaság is beszámolt a napokban. Nincs egy hete, hogy azonnali hatállyal kirúgták a cég teljes vezetőségét. A régóta várt döntést Radu Miruta gazdasági miniszter jelentette be. „Sokáig tartott, de megtörtént. A Salrom vezetőségét leváltották. Véget vetünk azok közönyének és arroganciájának, akik azt hiszik, hogy a román állam erőforrásai a személyes örökségük” – fogalmazott.
Ennek előzménye, hogy közvetlenül előtte bemutatták annak a hivatalos jelentésnek a következtetéseit, amelyet a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete készített a parajdi sóbánya katasztrófájáról. A legfőbb megállapítás, hogy bár előre látható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát, és nem tekintette közvetlen veszélynek.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába még májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét.
A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet korábban évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.
Az idei nyári főszezonban mintegy nyolcvan százalékkal csökkent a turisták száma.
A bányakatasztrófa nemcsak Parajdot, hanem a környező településeket is sújtotta. Évente mintegy 600 ezer turista látogatta a sóbányát, akik nemcsak Parajdon szálltak meg, hanem a környező falvakban is.
Parajdi sóbánya: óriási fordulat, új bányaszint nyílhat
Most viszont fordulóponthoz ért a parajdi sóbánya katasztrófája. A leváltott Salrom-igazgató ugyanis arról tájékoztatott, hogy a vállalat fontolóra vette egy új bányászati szint megnyitásának lehetőségét a meglévő kitermelési területen, amelynek végső célja egy rekreációs, turisztikai bázis létrehozása lenne. Ez az új szint
- az elárasztott bányatérségek vízszintje fölött,
- a lelőhely északkeleti részén (a Telegdy-akna térségében),
- a régi bányák területétől távol helyezkedne el.
Az esetleges fejlesztéssel kapcsolatosan megkezdődtek a kutatási-tervezési szerződés megkötésére irányuló eljárások. Az is kiderült, hogy a Salrom műszaki-gazdasági tanácsa jóváhagyta az Erzsébet-táró iszapmentesítésére, a szivárgó vizek összegyűjtésére és a bejárat rehabilitálására vonatkozó műszaki dokumentációt.
Parajdi sóbánya katasztrófája: ezért nem lehet kiszivattyúzni a Korond-patak vizét
Mindez tehát ugyancsak előremutató, csakhogy közben az is biztosnak tűnik, hogy az eredeti parajdi sóbánya menthetetlen. A bányatelep továbbra is víz alatt áll, a bányában lévő víz sókoncentrációja meghaladja a 310 gramm per litert. Csakhogy
a sós víz eltávolítása megingathatná a bánya megmaradt biztonsági szerkezetét,
mivel a telítettségig sóval átitatott víz hidraulikus támasztórétegként működik. A Salrom ígéretet tett rá, hogy rövid időn belül átadják a Korond-patak befogására és elvezetésére szolgáló, bordázott csőrendszeren alapuló műtárgyat. Emellett megkezdődött a nyílt közbeszerzési eljárás az első szakaszra, amely a Korond-patak medrének betonozását és vízszigetelését foglalja magában az alsó és a felső szakaszon.
A geológiai és hidrotechnikai tanulmány elkészülte után elindul a közbeszerzés második szakasza, amely a meder kritikus középső szakaszának megerősítésére vonatkozik. Azonban kihangsúlyozták, hogy ezek a munkálatok csak átmeneti és ideiglenes jellegűek, nem ez a végleges megoldás. Az a vízgyűjtők kiépítése lenne a Sóbánya-hegy bejáratától feljebb, valamint a Korond-patak végleges elterelése a Só-szurdok térségéből.
Csakhogy ezeket a beruházásokat már a román Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumnak, illetve a Román Vízgazdálkodási Hatóságnak kell elvégeznie. Hogy mindez mikor esedékes, az nem ismert.
