A görög hírek gyengítették leginkább a forintot

Jó pár makrogazdasági adat látott napvilágot a múlt héten itthon, azonban ezeknek korlátozott volt a piaci hatása. Nem úgy a görög helyzettel kapcsolatos híreknek, amelyek következtében az euró a hét eleji, 286 forint alatti szintekről 290 forint fölé került hét közben, míg az állampapírok másodpiacán 20–27 bázispontos hozamnövekedést láthattunk. Eközben a kormány közzétette a Széll Kálmán Terv 2.0 keretében bejelentett adóemelések részleteit. Az új tervvel kapcsolatban pozitívum, hogy segítségével három százalék alatt lehet majd tartani a költségvetés hiányát, azonban a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás (különösen jövőre) negatív lehet. Mindezt, úgy tűnik, az Európai Bizottság pénteken frissített előrejelzései is tükrözik, hiszen idén már 0,3 százalékos csökkenésre, jövőre pedig csupán egyszázalékos gazdasági növekedésre számítanak, miközben az államháztartási hiányt három százalék alatt látják mindkét évben.

A múlt heti magyar makrogazdasági adatok egyébként a vártnál rosszabb képet festenek a gazdaságról. Az ipari termelés csupán 0,6 százalékos (igazított) éves növekedést mutatott márciusban az általunk várt 2,5 százalék helyett, míg az igazítatlan éves index 1,6 százalékos csökkenést mutatott. Az első három hónap nyers ipari adatai 0,1 százalékos éves csökkenést jeleznek. A pénteken közzétett áprilisi inflációs adatok 5,7 százalékot mutattak, míg a várakozásunk 5,6 százalékos volt. Utóbbi adatok tehát nagy meglepetést nem jelentenek, azonban a kormányzati intézkedések miatt már 2013-ban sem valószínű a háromszázalékos inflációs cél elérése. A vártnál gyengébb első háromhavi külkereskedelmi többlet, illetve a csökkenő kiskereskedelmi és a továbbra is gyenge építőipari adatok arra utalnak, hogy az első negyedévben éves szinten 0,5 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék. A Központi Statisztikai Hivatal az előzetes GDP-adatot kedden teszi közzé, ami a hét legfontosabb hazai adatának ígérkezik.