Kasszák: 850 milliárdos a hiány

Összesen 850 milliárd forintnyi hiányt talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodásának átvizsgálása során – közölte Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott tegnap a miniszterelnöki hivatal sajtótájékoztatóján. A politikus egyúttal elmondta: megbízatása ebben az ügyben április végén lejárt. Az összegből 150 milliárd forintot a pénztárak működési költsége tett ki, a maradék 700 milliárd forint pedig úgy jött ki, hogy ennyivel több lett volna a vagyon, ha a pénztárak a kezdetektől csak és kizárólag állampapírokat vásároltak volna.

A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, hogy a magánnyugdíjpénztárba fizetett pénzek biztonságba kerültek, a nyugdíjrendszer hárompillé­res­ből kétpilléressé vált, a megmaradt magánnyugdíjpénztárak hosszú távú működését viszont még szabályozni kell. A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy a magánkasszák működésének kockázatát az adófizetők állták volna, mivel a Pénztárak Garancia Alapjában (PGA) csak a vagyon 0,3–0,4 százaléka volt, s ha az elfogy, az államnak kell fizetnie a kötelezettségeket.

A PGA-nak egyébként a törvények szerint viszonylag ritkán kellett volna a zsebébe nyúlnia, hiszen az egyéni számlákon lévő értékpapírok a pénztárak csődje esetén nem tűnnek el. Az egyik ilyen eset az lett volna, amikor egy időskori nyugdíjkorhatárt elért pénztártag számláján halmozódott hozam alatta maradt az inflációnak, ekkor a PGA-nak kellett volna kipótolnia a különbséget. A másik eset az lett volna, amely a pénztárak biztosítókká alakulása esetén történhetett volna csak meg. Ha egy ilyen biztosítóvá alakult kasszának olyan nagyon idős tagjai is vannak, akiknek a megtakarításaiból már nem fizethető elegendő járulék, a szavatoló tőke terhére kell nekik nyugdíjat folyósítani. Ha egy ilyen pénzügyi intézmény tönkremegy, akkor előfordulhat, hogy ezeknek a tagoknak a nyugdíját szintén a PGA-nak kell állnia.

Selmeczi bírálta még azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé tették, hogy toborzó ügynökök léptessenek át pénztártagokat, akik ezzel sok ügyfélnek jelentős károkat okoztak. Ez korábban is többször felvetődött már. A 2009 őszén Oszkó Péter pénzügyminiszter által a parlament elé beterjesztett, majd az Alkotmánybíróság által visszadobott törvény például az ügynöki tagszervezést a magánkasszáknál megtiltotta volna, a jelenleg hatályos, magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény azonban továbbra is engedélyezi ezt a tevékenységet.

A sajtótájékoztatón részt vett Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke is, aki összefoglalta a hivatal magánnyugdíjpénztáraknál végzett vizsgálatának tapasztalatait. A KEHI összesen 18 pénztártól kért be adatokat, ezek közül öt kasszát talált különösen kockázatosnak: az Aegont, az Allianzot, az Axát, az Erstét és az ING-t. Közülük háromnál a hűtlen kezelés, illetve a sikkasztás gyanúja is felvetődött, így büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettes ellen. A gyanúba keveredett pénztárak egyébként az Aegon, az Axa és az Erste voltak.

A pénztáraknál végzett vizsgálatok során megállapították, hogy többször a törvényi kötelezettségeket megszegve kezelték a vagyont. Befektetési tevékenységük gyenge volt, a hozamok az elmúlt tíz évben elmaradtak RMAX index teljesítményétől. A vagyonkezelési díjak is magasak voltak, különösen akkor dolgoztak drágán az alapkezelők, ha csoporton belüli vagyont kezeltek, miközben a külső mandátumokat olcsóbban elvállalták. Arra is akadt példa, hogy egy pénztárnál negatív működési eredmény és rossz hozamok mellett is fizetésemelést vagy magas bónuszokat fizettek ki, és fölösleges informatikai fejlesztések is terhelték a költségeket.

A KEHI szerint az is előfordult, hogy a közös pénztárszolgáltatón keresztül a magán-nyugdíjpénztári tagok be­fizetéséből finanszírozták az önkéntes pénztárak működését, az ingatlanbefektetéseknél is találtak visszásságokat, és úgy találták, többször is károkat okoztak a kasszák a tagoknak azzal, hogy nem közvetlenül, hanem alapokon keresztül fektették be a vagyonukat. Ez utóbbi a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) is szemet szúrt, négy pénztárnál is kifogásolta ezt a módszert a felügyelet.

Folyó kiadásokra is használtak fel az alap pénzéből, az Államadósság-kezelő Központ honlapján lévő tájékoztatások szerint tavaly mintegy 460 milliárd forintot csoportosítottak át az egykori magánnyugdíjpénzekből a tb-alapokba és a központi költségvetésbe, így február végén már csak 720 milliárd forint volt a Nyugdíj­reform és Államadósság-csök­kentő Alapban.

Az életben maradó szereplők számát viszont egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen a rentábilis működés fenntartásához a tagok anyagi hozzájárulása is szükséges lenne, és a kellő számú taglétszám is elengedhetetlen a további működéshez. Ennek alapján nem kizárt, hogy a folyamat végén csak három-négy szereplő tud talpon maradni a piacon.

Folyó kiadásokra is használtak fel az alap pénzéből, az Államadósság-kezelő Központ honlapján lévő tájékoztatások szerint tavaly mintegy 460 milliárd forintot csoportosítottak át az egykori magánnyugdíjpénzekből a tb-alapokba és a központi költségvetésbe, így február végén már csak 720 milliárd forint volt a Nyugdíj­reform és Államadósság-csök­kentő Alapban.

Az életben maradó szereplők számát viszont egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen a rentábilis működés fenntartásához a tagok anyagi hozzájárulása is szükséges lenne, és a kellő számú taglétszám is elengedhetetlen a további működéshez. Ennek alapján nem kizárt, hogy a folyamat végén csak három-négy szereplő tud talpon maradni a piacon.-->