Takarékok: kell a stabil tagság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„A takarékszövetkezetek szempontjából is kiemelt jelentőségű a szövetkezeti törvény előkészítés alatt álló módosítása, hiszen kellően átgondolt változtatásokkal komoly eredményeket lehetne elérni” – nyilatkozott lapunknak Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője.
Véleménye szerint az egyik jelentős feladat a tagság nimbuszának helyreállítása, amely a takarékszövetkezetek szempontjából is nagy jelentőségű. A szövetkezeti alapértékek ugyanis erodálódtak az utóbbi években. Olyan alapelvekről van szó, mint az egy tag – egy szavazat elve vagy a szövetkezetet tulajdonosként és ügyfélként egyaránt támogató tagi bázis. Az erodálódásra utal, hogy drasztikusan csökkent a takarékok tulajdonosi taglétszáma. „Ezt a folyamatot pedig meg kell fordítani, hiszen csak ott jelentős és befolyásos piaci szereplők a szövetkezeti hitelintézetek, ahol komoly tagi bázissal rendelkeznek” – érvelt az ügyvezető. Ilyen körülmények között viszont képesek stabilizálni az egész pénzügyi rendszert, elsimítani a likviditási válságokat.
Az aktív tagtoborzáshoz azonban Varga Antal szerint megfelelő, ezt a fordulatot támogató törvényi keretek kellenek, amelyek ma még hiányoznak. A hitelintézeti törvény – amely szabályozza a szövetkezeti hitelintézetek tevékenységét is – például nem engedi, hogy a tagsági kört nyilvános felhívás útján bővítsék. Holott nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy ez nem csupán a tőkét jelentő részjegyek állományának növelése, hanem az új ügyfelek szerzése miatt is fontos. Az ügyfélbázis növelésével pedig tovább lehet erősíteni a takarékok forráshelyzetét, s ennek révén a banki infrastruktúrában felvállalt szerepet is.
A tagok tulajdonosi részvételét, illetve a szövetkezeti hitelintézetek pénzügyi szerepvállalását az ügyvezető szerint elsősorban különféle közvetlen preferenciákkal lehet ösztönözni. Ilyen preferenciákat más országok is alkalmaznak a kistermelők és a vidék lakosságának érdekeit szolgáló szövetkezeti forma támogatására. A taggá válást például motiválná, ha nem terhelné személyi jövedelemadó azokat a kedvezményeket, amelyet a takarékszövetkezeti tagok a hitelintézetüktől igénybe vett szolgáltatások után élvezhetnek az eredeti kondíciókhoz képest. Meggondolandó, hogy bizonyos taglétszám, például 500 fő felett a takarékok kedvezőbb adófeltételekkel, akár adómentesen helyezhessék eredménytartalékba a megtermelt nyereségüket, így kedvezőbb feltételekkel növelhetnék tőkeerejüket.
Erős jogosítványok külföldön
„A szövetkezeti törvényt többször is módosították az utóbbi évtizedekben a mindenkori politikai érdekek mentén, miközben ez a jogszabály külföldön az egyik legstabilabbnak számít” – hívta fel a figyelmet Varga Antal, hozzátéve, hogy nem egy fejlett nyugati államban több mint 150 éve változatlanok a tagság feltételei. Ez is mutatja, hogy egy nagy múltú és erős hagyományokkal rendelkező tulajdonformáról van szó, amelynek a napirenden lévő új szabályozása ezúttal várhatóan a tagság érdekét szolgálja.Az átfogó szabályozási folyamat első eredménye, hogy az Országgyűlésben április első felében elfogadták a szociális szövetkezetekről szóló paragrafusokat, amelyet a következő időszakban további, a szövetkezeti tulajdonforma általános megszilárdítását és kiterjesztését szolgáló módosítások követnek. A folyamatot segíti, hogy a kormányzat a jelek szerint elkötelezett a szövetkezetek erősítése mellett.A tőkekövetelményhez kapcsolódó szempont – az olasz, a finn és a német szövetkezeti hitelintézetek szabályozásához hasonlóan – a kötelező integrációs tagság. A szövetkezeti hitelintézetek tőkekövetelménye ugyanis alacsonyabb a bankokéinál, cserébe viszont az előbb említett államokban tagjai egy szabályozott és valós biztonsági tőkével rendelkező intézményvédelmi alapnak, ami a szektor biztonságát növeli. Ezt a követelményt érdemes lenne megjeleníteni a szövetkezeti törvényben is.
„Ahhoz, hogy a szövetkezeti hitelintézetek növelhessék pénzügyi szerepüket, a nyereséges működést nem, vagy csak alig biztosító társadalmi, gazdasági körülmények között is, további direkt preferenciákra lenne szükség” – hangsúlyozta Varga Antal. Azon hitelintézetek számára például, amelyek teljes fiókhálózatuk ötödét 4000 lakosúnál kisebb településeken tartják fenn, érdemes megfontolni meghatározott nyereségadó-kedvezményt.
Az átfogó szabályozási folyamat első eredménye, hogy az Országgyűlésben április első felében elfogadták a szociális szövetkezetekről szóló paragrafusokat, amelyet a következő időszakban további, a szövetkezeti tulajdonforma általános megszilárdítását és kiterjesztését szolgáló módosítások követnek. A folyamatot segíti, hogy a kormányzat a jelek szerint elkötelezett a szövetkezetek erősítése mellett. -->
