BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Takarékok: kell a stabil tagság

A hazai takarékszövetkezetek szempontjából is fontos lehet a szövetkezeti törvény tervezett módosítása, hiszen egyebek mellett a tagság erősítését szeretnék általa elérni. A szektor pénzügyi szerepvállalásához ugyanis véleményük szerint az erős tagság elengedhetetlen.

„A takarékszövetkezetek szempontjából is kiemelt jelentőségű a szövetkezeti törvény előkészítés alatt álló módosítása, hiszen kellően átgondolt változtatásokkal komoly eredményeket lehetne elérni” – nyilatkozott lapunknak Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője.

Véleménye szerint az egyik jelentős feladat a tagság nimbuszának helyreállítása, amely a takarékszövetkezetek szempontjából is nagy jelentőségű. A szövetkezeti alapértékek ugyanis erodálódtak az utóbbi években. Olyan alapelvekről van szó, mint az egy tag – egy szavazat elve vagy a szövetkezetet tulajdonosként és ügyfélként egyaránt támogató tagi bázis. Az erodálódásra utal, hogy drasztikusan csökkent a takarékok tulajdonosi taglétszáma. „Ezt a folyamatot pedig meg kell fordítani, hiszen csak ott jelentős és befolyásos piaci szereplők a szövetkezeti hitelintézetek, ahol komoly tagi bázissal rendelkeznek” – érvelt az ügyvezető. Ilyen körülmények között viszont képesek stabilizálni az egész pénzügyi rendszert, elsimítani a likviditási válságokat.

Az aktív tagtoborzáshoz azonban Varga Antal szerint megfelelő, ezt a fordulatot támogató törvényi keretek kellenek, amelyek ma még hiányoznak. A hitelintézeti törvény – amely szabályozza a szövetkezeti hitelintézetek tevékenységét is – például nem engedi, hogy a tagsági kört nyilvános felhívás útján bővítsék. Holott nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy ez nem csupán a tőkét jelentő részjegyek állományának növelése, hanem az új ügyfelek szerzése miatt is fontos. Az ügyfélbázis növelésével pedig tovább lehet erősíteni a takarékok forráshelyzetét, s ennek révén a banki infrastruktúrában felvállalt szerepet is.

A tagok tulajdonosi részvételét, illetve a szövetkezeti hitelintézetek pénzügyi szerepvállalását az ügyvezető szerint elsősorban különféle közvetlen preferenciákkal lehet ösztönözni. Ilyen preferenciákat más országok is alkalmaznak a kistermelők és a vidék lakosságának érdekeit szolgáló szövetkezeti forma támogatására. A taggá válást például motiválná, ha nem terhelné személyi jövedelemadó azokat a kedvezményeket, amelyet a takarékszövetkezeti tagok a hitelintézetüktől igénybe vett szolgáltatások után élvezhetnek az eredeti kondíciókhoz képest. Meggondolandó, hogy bizonyos taglétszám, például 500 fő felett a takarékok kedvezőbb adófeltételekkel, akár adómentesen helyezhessék eredménytartalékba a megtermelt nyereségüket, így kedvezőbb feltételekkel növelhetnék tőkeerejüket.

Erős jogosítványok külföldön

„A szövetkezeti törvényt többször is módosították az utóbbi évtizedekben a mindenkori politikai érdekek mentén, miközben ez a jogszabály külföldön az egyik legstabilabbnak számít” – hívta fel a figyelmet Varga Antal, hozzátéve, hogy nem egy fejlett nyugati államban több mint 150 éve változatlanok a tagság feltételei. Ez is mutatja, hogy egy nagy múltú és erős hagyományokkal rendelkező tulajdonformáról van szó, amelynek a napirenden lévő új szabályozása ezúttal várhatóan a tagság érdekét szolgálja.

Az átfogó szabályozási folyamat első eredménye, hogy az Országgyűlésben április első felében elfogadták a szociális szövetkezetekről szóló paragrafusokat, amelyet a következő időszakban további, a szövetkezeti tulajdonforma általános megszilárdítását és kiterjesztését szolgáló módosítások követnek. A folyamatot segíti, hogy a kormányzat a jelek szerint elkötelezett a szövetkezetek erősítése mellett.A tőkekövetelményhez kapcsolódó szempont – az olasz, a finn és a német szövetkezeti hitelintézetek szabályozásához hasonlóan – a kötelező integrációs tagság. A szövetkezeti hitelintézetek tőkekövetelménye ugyanis alacsonyabb a bankokéinál, cserébe viszont az előbb említett államokban tagjai egy szabályozott és valós biztonsági tőkével rendelkező intézményvédelmi alapnak, ami a szektor biztonságát növeli. Ezt a követelményt érdemes lenne megjeleníteni a szövetkezeti törvényben is.

„Ahhoz, hogy a szövetkezeti hitelintézetek növelhessék pénzügyi szerepüket, a nyereséges működést nem, vagy csak alig biztosító társadalmi, gazdasági körülmények között is, további direkt preferenciákra lenne szükség” – hangsúlyozta Varga Antal. Azon hitelintézetek számára például, amelyek teljes fiókhálózatuk ötödét 4000 lakosúnál kisebb településeken tartják fenn, érdemes megfontolni meghatározott nyereségadó-kedvezményt.

Az átfogó szabályozási folyamat első eredménye, hogy az Országgyűlésben április első felében elfogadták a szociális szövetkezetekről szóló paragrafusokat, amelyet a következő időszakban további, a szövetkezeti tulajdonforma általános megszilárdítását és kiterjesztését szolgáló módosítások követnek. A folyamatot segíti, hogy a kormányzat a jelek szerint elkötelezett a szövetkezetek erősítése mellett. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek