Fejlettnek számít a magyar diákhitel

Igen fejlettnek számít nemzetközi összehasonlításban is a magyarországi diákhitelrendszer – derül ki a Cedefop, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 33 ország képzési célú hitelezési gyakorlatát vizsgáló felméréséből. A Diákhitel Központ által lapunkhoz eljuttatott elemzés szerint az extenzív, azaz az egyénekre és a vállalatokra is országos szinten jelentős hatást gyakorló hitelrendszerek közül az összes kritériumot figyelembe véve Magyarország, Finnország és a diákhitel bevezetésében (1917) úttörő Svédország végzett az élen.

A vizsgált szempontok közül a hitel visszafizetésének végső határidejére vonatkozó szabályozás egyedülálló a magyar diákhitel-konstrukcióban. Míg Európa-szerte a legszélesebb körben elterjedt visszafizetési periódus 10–20 év, addig Magyarországon 65 éves korig kitolódik a törlesztési határidő. A kutatásból kiderül, hogy Magyarországhoz hasonlóan Ausztriában és Hollandiában is a 24–35 éves korcsoportból kerül ki a diákhitelt igénylők zöme, a többi nyugat-európai országban jellemzően fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba a hallgatók ezzel a finanszírozási formával.

A felvett hitelösszegek is beszédesek: míg az egy főre jutó átlagos felvett hitelösszeg Magyarországon 2310 euró (jelen árfolyamon nagyjából 680 ezer forint) körül mozgott 2008/2009-ben, addig ez az összeg Angliában 13 614 euró volt.

A felmérés érdekes megállapítása emellett, hogy az igénylők között a nők többségben vannak. A legextrémebb a dominanciájuk Svédországban, ahol 61 százalék az arányuk, és egyedül Hollandiában regisztráltak több férfi, mint női ügyfelet.

Nyolc ország a fókuszban

Az összesen 33 országot érintő elemzés fókuszában nyolc kiválasztott ország (Francia­ország, Magyarország, Hol­landia, Ausztria, Lengyelor­szág, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) hitelezési rendszerének alapos vizsgálata állt. Az analízis öt szempont – hatékonyság, hatásfok, méltányosság, hatások és fenntarthatóság – alapján értékelte a különböző rendszereket. A felmérés elvégzésének fő indokaként a felsőoktatásban végzettek arányának emelkedését jelölték meg a készítők.

Barát Mihály Nyolc ország a fókuszban Az összesen 33 országot érintő elemzés fókuszában nyolc kiválasztott ország (Francia­ország, Magyarország, Hol­landia, Ausztria, Lengyelor­szág, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) hitelezési rendszerének alapos vizsgálata állt. Az analízis öt szempont – hatékonyság, hatásfok, méltányosság, hatások és fenntarthatóság – alapján értékelte a különböző rendszereket. A felmérés elvégzésének fő indokaként a felsőoktatásban végzettek arányának emelkedését jelölték meg a készítők.-->