BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Egy kiló színarany kell az olimpiai medálokhoz

Az olimpia előtti utolsó napokban hirtelen feléledt az arany ára az elmúlt hetek csipkerózsika álmából. Mintha a Londoni Nemesfémpiacra átütött volna annak a tízezer atlétának az arany iránti vágya, akiknek mindegyike titkon aranyérmet remél a játékok megkezdése előtt. Ennek ellenére az árfolyam összességében még mindig korrigál a tavaly szeptember elején elért történelmi rekordok óta, és jelenleg is 15 százalékkal elmarad az akkoriban kétségkívül túlhevült szintjétől – írja az aranypiac.hu.

A ma kezdődő londoni olimpián a magyar csapat éremesélyeit minimálisan három aranyéremben nevezte meg a Magyar Olimpiai Bizottság. Az első újkori olimpián 1896-ban Hajós Alfréd egymaga majdnem ennyit gyűjtött be. Messze van tehát a három arany a magyar sport fénykorától, de válság idején sokan már ennyinek is örülnének.

A világ legjobb sportolóinak kiosztandó néhány száz olimpiai aranyérem azonban nem fog friss szelet hozni a nemesfém piacára. Már csak azért sem, mert a nagyjából 400 gramm súlyú érmek mindössze 6 gramm színaranyat tartalmaznak. Az érem többi része 925-ös sterlingezüstből van, azaz 92,5 százalékos tisztaságú ezüstből készült. Ez alapján a Brit Királyi Pénzverdében vert érmekhez alig kellett több mint egy kiló színarany.

Amikor a verde az érmeket tavaly gyártani kezdte, az arany ára még egészen más magasságokban járt. Azóta az árfolyam vad kilengések mellett 15 százalékot esett. Az utóbbi időkben az erős volatilitás aztán jócskán alább hagyott, majd a sárga fém két front közé beszorulva az 1.600 dollárral folytatott ádáz állóháborút. Végül az elmúlt két napban sikerült az áttörés a lélektani küszöb fölé, de kérdés, hogy kitart-e a lendület a bő két hétig tartó sportünnep alatt.

Az amerikai árupiaci felügyelet (CFTC) heti statisztikái szerint a spekulatív nagybefektetőknél ugyan még mindig majdnem egy a négyhez az arány az arany árfolyamának növekedésére fogadók javára, mégis beszédes adat, hogy a csökkenést tippelők száma csaknem megduplázódott az év eleje óta.

Az arany tehát jelenleg nem ragyog annyira fényesen, mint ahogy arra számítani lehetne az általános válsághangulatban. Mégoly drámaian hangozzanak is az euróválságról szóló szalagcímek, fásultan elsiklik felettük már az olvasók szeme. A hitelminősítők adósosztályzatai, az égbe emelkedő kötvényhozamok vagy a CDS-felárak ugyanakkor elvont fogalmak az átlagszemlélő számára. A fásultság tompítja a megtakarításokra leselkedő veszélyek érzékelését, de az elbizonytalanodást növeli az is, hogy az arany az utóbbi időkben nem viselkedett megbízható biztonságos menedékként. Leginkább az arany dollárban számított ára gyengélkedik, ami a dollár relatív felértékelődésének köszönhető. Ellenkező esetben, ha a „zöldhasú” jegyzése esne, akkor az erősítené az arany fedezeti célú keresletét, és a nemesfém árfolyama emelkedne.

Az Egyesült Államokban jól tükrözi a kisbefektetők hangulatát az „Arany Sas” (Gold Eagle) névre hallgató befektetési érmék fogyása illetve az SPDR Gold Trust aranyba fektető tőzsdén kereskedett alap betétállományának alakulása. Mindkettő gyengén teljesített az utóbbi időkben. Az Amerikában befektetési céllal leginkább vett aranyérmék eladásai a 2008-ban indult válság előtti idők szintjére esett vissza. Az SPDR Gold Trust készletei pedig már két éve alig változnak, holott korábban az aranyár emelkedésével párhuzamos dinamikát mutatott a növekedés.

És még az indiaiak is, akik hagyományosan az arany leghűségesebb vásárlói, szerénykednek az idén. A szubkontinens kereslete jóformán beszakadt, miután a delhi kormány az év elején új adókat vetett ki az aranyból készült termékek forgalmára, de nem csak ettől drágább az idén az arany Indiában, mint korábban bármikor valaha. A rúpia leértékelődése miatt is történelmi csúcson van az árfolyam, ezért a nemesfémből most sok indiai számára csak kevesebbre futja.

Az európai adósságválság – eleinte Görögországgal az élen, majd időközben már szorosan követve Spanyolország által – egyelőre szintén nem képes lendületet adni az arany piacának. Miután a kontinensen a hitelpiacok beszűkültek, és ezzel a források elapadtak, számos pénzügyi befektető kényszerült az év eleje óta arra, hogy a likviditását biztosítandó megváljon az aranypiacon felvett pozíciójától. Ez persze lenyomja az arany árát, hasonlóan a Lehman-csődöt követő 2008-as pénzügyi válság mélypontján tapasztaltakhoz, amikor a kereskedelmi bankok egymás közötti hitelezése gyakorlatilag kiszáradt. Az arany a várakozásokkal ellentétben akkor sem viselkedett biztonságos menedékként, hanem együtt zuhant a részvénypiacokkal, mígnem 2009 vége felé aztán ismét magára talált.

Ezek után sokan teszik fel a kérdést, hogy a 11 éve tartó bikapiac már a végéhez érkezett-e? Az elemzők többsége a kételyek ellenére és minden elbizonytalanodás dacára töretlenül egyetért abban, hogy bár nem zárható ki további áresés sem, az emelkedő trend változatlanul ép és sértetlen. És pedig nem csak azért, mert a korábbi korrekciók után is volt még mindig feljebb, hanem mert a piacon hosszabb távon érvényesülő fundamentumok a mostani látszatnál azért jobb képet mutatnak. Az idei első negyedév aranykereslete (1097,6 tonna) az Arany Világtanács adatai szerint például alig 5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi összehasonlító adattól. Különösen Kína aranyéhsége figyelemre méltó. A Föld legnépesebb országa az év első három hónapjában 255,2 tonna aranyat „fogyasztott el” ékszer és befektetési arany formájában, amivel a tavalyi utolsó negyedév után immár másodszor is maga mögé utasította az eddig vezető másik arany nagyhatalmat, Indiát.

Világszerte 160 tonnával gyarapodtak a jegybanki aranytartalékok az év első felében, amivel a nemzeti pénzintézetek szintén fontos támaszaivá váltak a nemesfém árfolyamának. Törökország központi bankja csaknem 50 tonnával növelte készleteit, a második helyre a Fülöp szigetek futott be plusz 35 tonnával, a harmadik helyen pedig Oroszország végzett 28 tonnát meghaladó aranyvásárlással. Igaz, a török aranytartalékok növekedése nem közvetlen vásárlás eredménye, hanem abból fakad, hogy az ország kereskedelmi bankjai az ankarai központi bank felé történő kötelező tartalékképzést arannyal is teljesíthetik. Ugyanakkor éppen ez a jelenség világít rá arra a paradigmaváltásra, ami az utóbbi években végbement a pénzügyi világban. Korábban a befektetési piacokon sokan lenézték az aranyat, mint egy régmúlt időkből visszamaradt pénztörténeti csökevényt, de mára a sárga nemesfém látványosan visszahódította az évezredek óta betöltött monetáris szerepét a világban.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek