Több száz patika válthat

„Attól nem lesz jobb a patika működése egy-egy településen, hogy a gyógyszerész tulajdonolja a patikákat, hiszen a készletezés költségei, a folyamatos karbantartási-beruházási igény egyre nagyobb terhet ró rájuk. Ha az árréstömeg nem változik, akkor a csődök száma erőteljesen emelkedni fog, főleg éppen a gyógyszerész tu­laj­do­nol­ta patikáknál (mivel a tőkepótlási képességük sokkal alacsonyabb, mint a lánchoz tartozó, tőkeerős tulajdonosokkal rendelkező gyógyszertáraké).” Mindez a GKI-EKI Egészségkutató Intézet 2010 végén készült tanulmányában olvasható, amely összecseng a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége elnökének véleményével. Korodi Karolina lapunknak úgy nyilatkozott: szép gesztus, ám a gyógyszertárak jövedelmezőségét nem javítja, ha az állam támogatott hitelt ad a gyógyszerészeknek tulajdonrészük növeléséhez.

A szövetség felmérései szerint a mintegy 2400 hazai gyógyszertár egynegyede, minimum 600 olyan patika működik ma Magyarországon, amelynek nem vagy csak részben gyógyszerész a tulajdonosa. Korodi Karolina szerint visszavásárlásról ezek esetében meglehetősen pontatlan beszélni, hiszen a rendszerváltást követő első privatizációs folyamat lezárulása után sem volt a gyógyszertárak 100 százaléka gyógyszerésztulajdonban. Bár a jogszabályok ezt lehetővé tették, a gyógyszerészek közül sokan nem tudtak, míg sokan nem is akartak tulajdonosok lenni. Azokban a patikákban, ahol alapítás óta nem gyógyszerész a tulajdonos, a visszavásárlás tulajdonelvételt jelent – hangsúlyozza Korodi Karolina. Ezt gyakorlatilag nem is palástolja a jelenlegi kormány, amely – leállítva a patikaliberalizációt – úgy döntött: 2014. január 1-jére a gyógyszerészi tulajdonhányadnak minden patikában meg kell haladnia a 25, 2017. január 1-jére pedig az 50 százalékot.

Ehhez kell a miniszterelnök által a Magyar Gyógyszerészi Kamarának beígért pénzügyi segítség. A tervezett Patika Alap nem lenne más, mint egy alacsony kamatozású államilag támogatott hosszú lejáratú hitel, amely azonban csak egy szűk kört érint, miközben a teljes ágazat haldoklik. Jelen körülmények között nehezen elképzelhető ezen hitelek visszafizetése.

Csakhogy – emlékeztet Korodi Karolina – a privatizáció során a gyógyszerészek 1993–1996 között már részesültek hasonló segítségben, vagyis ugyanazt a kört immár másodszor hozná helyzetbe közpénzből a kormány. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke szerint kívánatosabb lenne olyan gazdasági környezet teremtése, amely biztosítja a gyógyszertárak működőképességét. Ehhez fontos, de nem elegendő lépés a kiskereskedelmi árrés legutóbbi emelése, hiszen a Széll Kálmán Tervek miatt csak az idén 7–8 milliárd forintos árréskieséssel kell számolnia az ágazatnak, jövőre pedig további drasztikus gyógyszertámogatás-csökkentés várható. Márpedig a gyógyszertárak bevételének nagyobbik részét adják az ezek értékesítéséből származó bevételek: a közfinanszírozott orvosságok értékesítéséből tavaly 51 milliárd forintot realizáltak a gyógyszertárak.

2001-ben ezt az előírást úgy módosították, hogy a gyógyszerésznek legalább 51 százalékban többségi tulajdonosnak kell lennie.

A 2006-os patikaliberalizációs – hivatalos nevén gyógyszer-gazdaságossági törvény – nem csak ezt változtatta meg, de eltörölte például a patikaalapításra vonatkozó földrajzi és egyéb korlátozásokat további szolgáltatások vállalása esetén (hosszabb nyitva tartás, gyógyszer-házhozszállítás). Ezeket a mostani kormány ismét szigorította.

2001-ben ezt az előírást úgy módosították, hogy a gyógyszerésznek legalább 51 százalékban többségi tulajdonosnak kell lennie.

A 2006-os patikaliberalizációs – hivatalos nevén gyógyszer-gazdaságossági törvény – nem csak ezt változtatta meg, de eltörölte például a patikaalapításra vonatkozó földrajzi és egyéb korlátozásokat további szolgáltatások vállalása esetén (hosszabb nyitva tartás, gyógyszer-házhozszállítás). Ezeket a mostani kormány ismét szigorította.-->