Bővülés a céges hiteleknél
A jegybank statisztikái szerint a vállalkozásoknak nyújtott, forintban és euróban denominált kölcsönök mennyisége 7055 milliárd forintot tett ki 2012 első hat hónapjában – beleszámítva a folyószámlahiteleket is –, amely 7,35 százalékkal magasabb a bázisnál. Viszont a növekedésben igen jelentős szerep jutott a folyószámlahiteleknek – a forintban nyújtottak állománya 6,5, az euróban denomináltaké pedig közel 20 százalékkal nőtt –, ami arra utal, hogy a cégek igen nagy hányadban forgóeszköz-finanszírozás, illetve napi kiadások fedezése céljából adósodnak el, és a beruházásoknak kevesebb szerep jut. Ráadásul a folyószámlahiteleken kívül a forintkölcsönök mennyisége – bár az első hat hónapban szintén emelkedni tudott, és 773 milliárd forintot ért el – még mindig nyomában sincs a 2010-es, 1000 milliárdot is meghaladó szintnek. Bár a jegybank nem közöl ágazati bontást az újonnan kihelyezett hitelekre vontakozóan, gyanítható, hogy az exportra termelő, illetve multicégeknek beszállító vállalkozások tartják életben a piacot.
A nem túl izmos bővülést produkáló – de legalább már kicsit növekvő – vállalati szektorhoz képest a lakossági fronton még halványabbak a számok. A jegybank statisztikái szerint a hazai háztartások összesen 2445,5 milliárd forintnyi új, hazai devizában nyújtott hitelt vettek fel az első hat hónapban (amelyben benne vannak a folyószámlahitelek is), ami 4,5 százalékkal magasabb a bázisnál. Ez önmagában nem lenne rossz eredmény, ám a növekmény kizárólag a januári és februári megugrásnak köszönhető, amikor a devizahitel-adósok jelentős része – élve a kedvezményes árfolyam nyújtotta lehetőségekkel – újabb forinthitel felvételével váltotta ki régi, egyre nagyobb terhet jelentő devizakölcsönét. Ezt az egyszeri hatást jól alátámasztják a március és június közötti adatok: 2011 ezen időszakában például még 42 milliárd forintnyi új lakáshitelt vettek fel a háztartások, az idén viszont már csak alig több mint 26 milliárdot.
És bár a jegybanki statisztikában kimutatott bő 315 milliárdos fogyasztási-, illetve lakáshitel-kihelyezés nagyjából másfélszerese a tavalyi első fél évinek, az MNB kalkulációi szerint az első két hónapban 200 milliárd forintnyi hatás generálódott a végtörlesztés nyomán.
A folyószámlahiteleknél pedig megállt, illetve jelentősen lelassult az elmúlt évekre jellemző növekedés. Erre utal, hogy az év első hat hónapjában kimutatott 2129 milliárdos állomány szinte forintra megegyezik a bázisidőszakival. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen a folyószámlahitelek növekedése arra is utal, hogy a beruházásaik finanszírozása mellett egyre inkább napi kiadásaik fedezése céljából is eladósodnak a háztartások.
A lakossági oldalon hosszú hónapok óta változatlanok egyébként a tendenciák: a háztartások a devizahiteleknél nettó törlesztők, a forintkölcsönöknél pedig nettó hitelfelvevők. Nem volt ez alól kivétel június sem: a lakosságnál 2,5 milliárddal növekedett a felvett forinthitel-mennyiség, ám a devizában denominált tételeknél 27,2 milliárddal csökkent.
Továbbra is zsugorodnak a bankok
Május végén 27 381,3 milliárd forintot ért el a magyarországi, részvénytársasági formában működő hitelintézetek összesített mérlegfőösszege, ami 2,4 százalékkal, 658 milliárd forinttal több az április véginél – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) napokban közzétett adataiból. Ezzel együtt a hazai bankszektor méretének lassú zsugorodása nem állt meg, hiszen az eszközállomány emelkedését nem a hitelezési aktivitás élénkülése, hanem a devizában nyilvántartott eszközök átértékelődése okozta. Erre utal, hogy a devizaeszközök állománya egyetlen hónap alatt közel 400 milliárd forinttal 13 622 milliárdra emelkedett, és ezen belül nőtt az idegen fizetőeszközben nyilvántartott kölcsönök állománya is. A devizapiaci folyamatok tükrében ez persze nem csoda: a hazai fizetőeszköz májusban nagyjából 15 egységnyit gyengült az euróhoz képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.