Bővülés a céges hiteleknél
A jegybank statisztikái szerint a vállalkozásoknak nyújtott, forintban és euróban denominált kölcsönök mennyisége 7055 milliárd forintot tett ki 2012 első hat hónapjában – beleszámítva a folyószámlahiteleket is –, amely 7,35 százalékkal magasabb a bázisnál. Viszont a növekedésben igen jelentős szerep jutott a folyószámlahiteleknek – a forintban nyújtottak állománya 6,5, az euróban denomináltaké pedig közel 20 százalékkal nőtt –, ami arra utal, hogy a cégek igen nagy hányadban forgóeszköz-finanszírozás, illetve napi kiadások fedezése céljából adósodnak el, és a beruházásoknak kevesebb szerep jut. Ráadásul a folyószámlahiteleken kívül a forintkölcsönök mennyisége – bár az első hat hónapban szintén emelkedni tudott, és 773 milliárd forintot ért el – még mindig nyomában sincs a 2010-es, 1000 milliárdot is meghaladó szintnek. Bár a jegybank nem közöl ágazati bontást az újonnan kihelyezett hitelekre vontakozóan, gyanítható, hogy az exportra termelő, illetve multicégeknek beszállító vállalkozások tartják életben a piacot.
A nem túl izmos bővülést produkáló – de legalább már kicsit növekvő – vállalati szektorhoz képest a lakossági fronton még halványabbak a számok. A jegybank statisztikái szerint a hazai háztartások összesen 2445,5 milliárd forintnyi új, hazai devizában nyújtott hitelt vettek fel az első hat hónapban (amelyben benne vannak a folyószámlahitelek is), ami 4,5 százalékkal magasabb a bázisnál. Ez önmagában nem lenne rossz eredmény, ám a növekmény kizárólag a januári és februári megugrásnak köszönhető, amikor a devizahitel-adósok jelentős része – élve a kedvezményes árfolyam nyújtotta lehetőségekkel – újabb forinthitel felvételével váltotta ki régi, egyre nagyobb terhet jelentő devizakölcsönét. Ezt az egyszeri hatást jól alátámasztják a március és június közötti adatok: 2011 ezen időszakában például még 42 milliárd forintnyi új lakáshitelt vettek fel a háztartások, az idén viszont már csak alig több mint 26 milliárdot.
És bár a jegybanki statisztikában kimutatott bő 315 milliárdos fogyasztási-, illetve lakáshitel-kihelyezés nagyjából másfélszerese a tavalyi első fél évinek, az MNB kalkulációi szerint az első két hónapban 200 milliárd forintnyi hatás generálódott a végtörlesztés nyomán.
A folyószámlahiteleknél pedig megállt, illetve jelentősen lelassult az elmúlt évekre jellemző növekedés. Erre utal, hogy az év első hat hónapjában kimutatott 2129 milliárdos állomány szinte forintra megegyezik a bázisidőszakival. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen a folyószámlahitelek növekedése arra is utal, hogy a beruházásaik finanszírozása mellett egyre inkább napi kiadásaik fedezése céljából is eladósodnak a háztartások.
A lakossági oldalon hosszú hónapok óta változatlanok egyébként a tendenciák: a háztartások a devizahiteleknél nettó törlesztők, a forintkölcsönöknél pedig nettó hitelfelvevők. Nem volt ez alól kivétel június sem: a lakosságnál 2,5 milliárddal növekedett a felvett forinthitel-mennyiség, ám a devizában denominált tételeknél 27,2 milliárddal csökkent.
Továbbra is zsugorodnak a bankok
Május végén 27 381,3 milliárd forintot ért el a magyarországi, részvénytársasági formában működő hitelintézetek összesített mérlegfőösszege, ami 2,4 százalékkal, 658 milliárd forinttal több az április véginél – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) napokban közzétett adataiból. Ezzel együtt a hazai bankszektor méretének lassú zsugorodása nem állt meg, hiszen az eszközállomány emelkedését nem a hitelezési aktivitás élénkülése, hanem a devizában nyilvántartott eszközök átértékelődése okozta. Erre utal, hogy a devizaeszközök állománya egyetlen hónap alatt közel 400 milliárd forinttal 13 622 milliárdra emelkedett, és ezen belül nőtt az idegen fizetőeszközben nyilvántartott kölcsönök állománya is. A devizapiaci folyamatok tükrében ez persze nem csoda: a hazai fizetőeszköz májusban nagyjából 15 egységnyit gyengült az euróhoz képest.
