Ráhajtott Magyarország az év fordulóján, az iparban Berlin felé fordultak a szemek
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,9 százalékkal nagyobb volt a 2025. novemberinél. 2025-ben az ipari termelés volumene 3,2 százalékkal kisebb volt, mint 2024-ben— közölte első becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Jó hír: nőtt a feldolgozóipar
A feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kis-, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és a villamos berendezés gyártása nagymértékben bővült. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal emelkedett.
Magyarország kilábal az európai problémából
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az előző év azonos időszakához mérten 5,4 százalékkal, az előző hónaphoz képest 2,0 százalékkal esett vissza az ipari termelés. Továbbra is visszahúz a járműipar. Korábban a járműgyártás visszaesése okozta a magyar ipar mélyrepülését
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő
járműgyártás volumene 4,7 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 1,9, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 9,2 százalékkal visszaesett.
Németország Európa beteg embere
Német pofonnal és a megszokottá váló reménykedéssel kezdődött az év a régióban, ahogy a vállalatok látják. A német gazdaság erőteljes hatását demonstrálják a friss közép-európai felmérések is az Európai Unió messiásként várja a német költekezés beindulását,
de a következő két évre a legoptimistábbak is a világgazdasági leszakadás folytatódását várják, Brüsszel hirtelen szabadkereskedelmi intézményeket írt alá a Mercosurral és Indiával,
amelyek azonban gyorsan növekvő versenytársainknak nyitnak piacot, miközben hatalmas árnyékként vetül Európára és vállalati költségeire a háború és a Brüsszel és Berlin vállalta gigantikus ukrajnai kiadások.
A német gazdaság és Közép-Európa: együtt nyom a berlini iga
Ahogy arról korábban beszámoltunk a napokban az előzetes januári euróövezeti BMI-felmérések alapján a németeknél munkát kapni ilyen nehéz legutóbb a világválságban volt, és még korábban arról, hogy a kancellár beismerte:
bizonyos szektorok a gazdaságban kritikus helyzetbe kerültek.
A már leszakadóban lévő régi önmagát sem találó német gazdasággal szorosan integrált Közép-Európa nagy gazdaságaira hétfőn jöttek ki a BMI-k (kivéve a románt), és közben érkeztek a végleges euróövezeti számok is, amelyekről általánosságban az mondható: az év elején romlott a helyzet – a szolgáltatások élénkülése még mindig enyhén pozitívban tolja a kilátásokat, az ipari számok azonban borzalmasak, mégpedig elsősorban a németek miatt.
A végleges német ipari BMI ugyan 49,1 pont az előzetes 48,7 után.
Az 50 alatti értékek azonban visszaesést vetítenek előre, az energiaválság óta a németek sose mentek 50 fölé, a hétfőn közölt közép-európai értékek pedig így néznek ki:
- Csehországban 49,9, pedig decemberben már optimizmust keltően 50 fölé mentek 50,4-re.
- Lengyelországban (amely kevésbé függ a németektől) 48,8 a 48,5 után – ők egy éve még ígéretesek voltak, de azóta mégsem.
- Magyarországon 49,3, ami 54 pontos kétéves csúcsról zuhant vissza hirtelen.
- Román adat még nincs, de ők 2024 tavasza óta nem jártak a növekedési régióban.
