BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Romlanak a portfóliók

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A háztartások hitelállománya csökkent az első fél évben, mivel sokan végtörlesztettek. A megmaradt adósok azonban egyre nehezebben fizetik a kölcsöneiket, a deviza-lakáshitelek 15, a szabad felhasználásúak 24 százaléka késedelemes 90 napon túl.

Tovább csökkent a háztartások hitelállománya a második negyedévben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett adataiból. A lakosság az első fél év végén már alig 7 ezer milliárd forinttal tartozott a bankoknak, ez nagyjából ezer milliárd forinttal kevesebb, mint az év eleji összeg. A hatalmas arányú zsugorodás legfőbb oka végtörlesztés lehet, ennek köszönhető, hogy a hitelszerződések száma is mintegy 160 ezerrel csökkent.

A visszaesés a lakáscélú és szabad felhasználású devizakölcsönöknél különösen markáns volt. Tavaly év végén ezeknek az állománya még 5254,7 milliárd forintot tett ki, idén június végén viszont már 4 ezer milliárd forint alatt volt. A végtörlesztési időszakban, vagyis 2011. szeptember vége és 2012. február vége között a jegybank adatai szerint aktuális árfolyamon számolva az 1300 milliárd forintot is meghaladta az előtörlesztések volumene, a kedvezményes árfolyamon persze alacsonyabb az összeg, 950 milliárd forint körül volt. Mivel a végtörlesztések mintegy 23 százaléka kiváltó forinthitelből történt, az első negyedévben megugrott a forint-jelzáloghitelek folyósítása, csaknem 200 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel ekkor a háztartások.

Ahogy azt a bankok sejtették, az előtörlesztéssel a problémamentes ügyfélkör hitelei csökkentek igazán. Ők tavaly szeptember végén még több mint 6 ezer milliárd forinttal tartoztak a hitelintézeteknek, idén július végén viszont már csak 4600 milliárd forintnyi hitel tartozott ebbe a csoportba, vagyis az összes háztartási hitel kevesebb mint kétharmadával nincsenek csak gondok. Az átlag alatti hitelek állománya tavaly szeptember óta nem sokat változott, a kétes és rossz hiteleké viszont nőtt. Ide tartozik a lakosság hiteleinek több mint 13 százaléka.

Késedelmesség szempontjából a háztartási hitelek kétharmadánál nincsenek már csak megcsúszások, a 90 napon túl hátralékos kölcsönök aránya pedig június végén rekordon volt, meghaladta a 16 százalékot. Míg a forintalapú hitellel rendelkezők viszonylag precízen fizetnek, drámai mértékben nő a 90 napon túli hátralékosságba esők hitelállománya a devizás lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelesek körében. A devizás lakáshitelesek 15 százaléka már több mint 90 napos késedelemben van, a szabad felhasználású kölcsönöknél csaknem minden negyedik ügyfélnek van három hónapnál hosszabb elmaradása.

Az adósok helyzetét tovább nehezíti, hogy a devizaalapú jelzáloghitelektől a lakás eladásával sem lehet sok esetben megszabadulni, a forint ugyanis annyit gyengült a hitelvalutákkal szemben, hogy sok esetben az ingatlanok ára nem nyújt elegendő fedezetet a kölcsönre. A deviza-lakáshitelek csaknem 55 százalékánál és a szabad felhasználású devizahitelek harmadánál a hitel összege már meghaladja az ingatlan értékének 90 százalékát. A bankok sem járnak jól a problémás hitelek lezárásával, egyre kevesebbet kapnak ugyanis az eladott követeléseikért. A lejárt deviza-lakáshiteleket nagyjából a bruttó tartozás feléért, a szabad felhasználású hiteleket pedig még alacsonyabb áron tudják eladni a követeléskezelőknek.

A gyűjtőszámla még alig látszik

Az árfolyamgátat igénybe vevők gyűjtőszámlahiteleinek állománya az adatokban még csak kevéssé látszik. A második negyedév végén 20 ezer olyan adós volt, aki élt az árfolyamrögzítés lehetőségével, ők mintegy 180 milliárd forintnyi kölcsönhöz kértek kedvezményt.

Ez az összes devizaalapú jelzáloghitel 4,7 százalékát jelenti, a gyűjtőszámlákon azonban még csak kevés tartozást halmoztak fel az igénylők, 865 millió forintnyit. Ez a következő években minden bizonnyal gyorsan emelkedik majd, hiszen az árfolyamgát iránti érdeklődés a bankszövetség közlése szerint megugrott, a már belépett ügyfelek pedig folyamatosan növelik a gyűjtőszámlájukon a tartozásukat.

Kevéssé látszik az adatokon a késedelmes devizahitelek forintra váltásának hatása is. Mintegy 438 millió eurónyi 90 napon túl késedelmes devizahitele van a háztartásoknak, ebből 132 milliónál jelezték, hogy kedvezményesen forintra váltanák a kölcsönt, de június végéig a bankok csak 8 hitelt váltottak át 42 millió értékben.

Ez az összes devizaalapú jelzáloghitel 4,7 százalékát jelenti, a gyűjtőszámlákon azonban még csak kevés tartozást halmoztak fel az igénylők, 865 millió forintnyit. Ez a következő években minden bizonnyal gyorsan emelkedik majd, hiszen az árfolyamgát iránti érdeklődés a bankszövetség közlése szerint megugrott, a már belépett ügyfelek pedig folyamatosan növelik a gyűjtőszámlájukon a tartozásukat.

Kevéssé látszik az adatokon a késedelmes devizahitelek forintra váltásának hatása is. Mintegy 438 millió eurónyi 90 napon túl késedelmes devizahitele van a háztartásoknak, ebből 132 milliónál jelezték, hogy kedvezményesen forintra váltanák a kölcsönt, de június végéig a bankok csak 8 hitelt váltottak át 42 millió értékben.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.