Ráadásul a vállalati bankkártyáknál – ellentétben a lakossági és főként a hitelkártyapiaccal – a válság kitörését követően sem jelentkezett hangsúlyosan a darabszámban megfigyelhető megtorpanás, így számuk 2007 óta több mint 110 ezerrel nőtt.
Emelkedett a vállalati bankkártyákkal generált forgalom is, sőt a növekedés üteme meghaladta a darabszámét is: a jegybank adatai szerint az ilyen típusú kártyákkal 654 milliárdos forgalmat produkáltak hat hónap alatt a birtokosaik, amely 6,3 százalékkal haladja meg a bázisidőszakit.
A forgalom megoszlása ugyanakkor eltér a lakossági piacon jellemzőtől, hiszen a céges bankkártyáknál a vásárlási tranzakciók aránya darabszám és érték alapján is jóval alacsonyabb a „normál” plasztikokénál. 2012 első felében a kártyabirtokosok 553,9 milliárd forint értékben hajtottak végre készpénzfelvételi tranzakciókat, amely nagyon magas, közel 85 százalékos arányt jelent. A POS-termináloknál viszont alig több mint 91 milliárd forintért vásároltak a céges ügyfelek: biztató ugyanakkor, hogy ezeknél a műveleteknél már izmosabb, közel nyolc százalékos éves növekedést mutatott ki az MNB.
Az évek óta tartó stabil növekedés miatt az üzleti kártyák súlya is emelkedett a hazai piacon: bár jelentőségük viszonylag alacsony a teljes körön belül – az első fél év végén 8,9 millió bankkártyát tartottak nyilván Magyarországon –, arányuk az összdarabszámból néhány év alatt ötről hat százalékra emelkedett. A kártyatársaságok közül a magyar piacon a céges kártyáknál is a MasterCard a domináns szereplő. Az itthon kibocsátott plasztikok 87,2 százalékán szerepelt a kártyatársaság logója az első fél év végén, míg a Visa részesedése 9,8, az Amexé pedig 2,9 százalék környékén alakult. Ráadásul a MasterCard piaci súlya az elmúlt egy évben még emelkedett is, hiszen mind a Visa, mind az Amex corporate kártyák száma csökkent valamelyest az elmúlt egy évben.
A vállalati kártyák piacát ugyanakkor a bankok honlapjainak tanúsága szerint nem jellemzi túlságosan öldöklő verseny, ami a kínálatot és az árakat illeti. A plasztikok között több, jól elkülöníthető kategória látszik: a legolcsóbb, belépő szintű kártyák éves 2-3000 forintos díjért is megkaphatók – az első évben sok esetben díjmentesség mellett –, ám egy sok extra szolgáltatás mellett kínált, arany besorolású kártyáért évi 15-20 ezer forintot is kell fizetni.
A tranzakciós díjaknál is igen hasonló tarifákkal dolgoznak a bankok: egy saját ATM-es készpénzfelvét minimális díja 100 és 200 forint között mozog a felvett összeggel arányos jutalék mellett, viszont a vásárlás természetesen az ügyfél számára ezeknél a kártyáknál is díjmentes.
Sipos Zoltán, a kártya- és elektronikus csatornák üzletág igazgatója elmondta: az Erste Bank üzleti stratégiájának egyik fontos eleme, hogy újabb és újabb potenciális ügyfelek számára tegye izgalmassá a hitelkártya-használatot. Ennek érdekében az elmúlt években több olyan hitelkártyát (Wizz Air, SuperShop, Joker) vezetett be, amelyekhez a használatot ösztönző úgynevezett előnyprogram is kapcsolódik.
Az ilyen típusú hitelkártyákkal ugyanis egy „átlagos” kártyához képest jóval több, évente átlagosan 60 vásárlási tranzakciót hajtanak végre, az átlagos vásárlási összeg pedig meghaladja a 7 ezer forintot.
Sipos Zoltán, a kártya- és elektronikus csatornák üzletág igazgatója elmondta: az Erste Bank üzleti stratégiájának egyik fontos eleme, hogy újabb és újabb potenciális ügyfelek számára tegye izgalmassá a hitelkártya-használatot. Ennek érdekében az elmúlt években több olyan hitelkártyát (Wizz Air, SuperShop, Joker) vezetett be, amelyekhez a használatot ösztönző úgynevezett előnyprogram is kapcsolódik.
Az ilyen típusú hitelkártyákkal ugyanis egy „átlagos” kártyához képest jóval több, évente átlagosan 60 vásárlási tranzakciót hajtanak végre, az átlagos vásárlási összeg pedig meghaladja a 7 ezer forintot.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.