Nem csak a belpolitikai hírek rángatják majd a forint árfolyamát 2026-ban

Ha most megkérdeznénk tíz embert, hogy idén mi alakíthatja leginkább a forint árfolyamát, bizonyosan kilencen a közelgő parlamenti választást mondanák. És kétségtelen, hogy a forint 2026-os volatilitásában nagy szerepet játszik majd a belpolitika. Viszont azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy hazánk egy kis, nyitott gazdaság, ami jelentősen kitett a geopolitikai környezet alakulásának. Ez mind felfelé mind lefelé mutató kockázatokat magában hordoz, nemcsak gazdasági, de devizapiaci oldalon is.

Habár 2025 elsősorban arról szólt, hogy a piacok a döntéshozókat figyelték, leginkább persze Trumpot, addig 2026 – remélhetőleg – újra a fundamentumokról szól majd. Vagyis a kamatokról, a növekedésről, az adósságpályáról és a különböző gazdasági függésekről. Ezek a fundamentumok különösen felértékelődnek, ha az adott deviza pillanatnyi egyensúlyi árfolyama mögötti forró pénz (spekulatív tőke) mennyisége magas. Az alapkamat itthon hamarosan csökken, és talán a növekedési pályán is látunk pozitív változásokat. A fő kérdőjel az adósságpálya, míg a függőségek biztosan velünk maradnak. Mi most a legutóbbira, tehát a külső tényezőkre fókuszálunk és két nagy kérdéskört járunk körbe.

Forint – külső tényezők is hatnak az árfolyamra

Vajon az európai ipar magához tér-e 2026-ban? Könnyű pesszimistán tekinteni Európa iparára, tekintettel arra, hogy az utóbbi években Kína a hozzáadottérték-láncban előre tudott lépni és jelentős szabad kapacitásokkal rendelkezik, míg Európa stagnált. De az európai adatok végre javulni látszanak. A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI), bár még mindig 50 alatt van, 2025-ben összességében emelkedett, és az Európai Bizottság által mért ipari bizalmi index is javult. Az alacsonyabb energiaárak ezt még tovább erősíthetik: az ING Bank nyersanyagokra vonatkozó előrejelzése szerint a földgáz ára az alacsony készletezési szintek ellenére se növekszik majd, továbbá az olajárak tartósan 60 USD/hordó alá csökkenhetnek, még a venezuelai események után is.

Az európai kormányzatok erőfeszítései is segíthetnek az uniós gazdaságon 2026-ban. Gondoljunk csak Németország energiaárakra vonatkozó támogatásaira az energiaintenzív iparágakban. 2026 pedig „use it or lose it” év lesz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF-pénzek) tekintetében, amelynek csak a felét költötték el az országok 2024 végéig. Ez a pénz jelentős, beruházásintenzív lökést adhat különösen Spanyolországnak és Olaszországnak az idei évben.

Összességében ezek a tényezők az EKB-t a jelenlegi „kényelmes helyzetében” tartják, ezért nem várunk újabb gazdaságélénkítő kamatcsökkentést ebben az évben. Mindez a forintra nézve azt jelentheti, hogy egyrészt várhatóan javul majd a külső kereslet, ami pozitív a forint számára. Azonban a forint relatív kamatelőnye is olvadásnak indul az EKB változatlan és az MNB csökkenő kamatpályája miatt, ami így semlegesítheti az előbbi pozitív hatást.

A másik fő kérdés, hogy vajon a Fed továbbra is ellen tud-e állni a politikai nyomásnak? Azt itthon jól tudjuk, hogy nincs karácsony Kevin nélkül. De most az amerikaiak is megkaphatják a magukét, méghozzá jó sokáig. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed számára az idei év a Kevinek csatája lesz – Trump hamarosan kinevezi a Fed következő elnökét és két azonos keresztnevű jelölt a legesélyesebb. Kevin Warsh, a Fed Kormányzótanácsának volt tagja, aki 2006-ban minden idők legfiatalabbjaként kapta meg a posztot, pont most előzte meg Kevin Hassettet (a Fehér Ház Nemzetgazdasági Tanácsának jelenlegi igazgatóját) a legnagyobb fogadási oldalon, mint a poszt legfőbb várományosa.

Bárki is töltse be a posztot, ne feledjük, hogy a Fed-elnök is csak egy szavazattal rendelkezik a monetáris döntéshozók közül. Trump korábbi kinevezettjei – Bowman és Waller – nem támogatták a drasztikus kamatcsökkentés melletti érveléseket, annak ellenére sem, hogy ők is versenyben voltak az elnöki posztért. Továbbá mind a tizenkét regionális Fed-elnököt – akik rotációs alapon szavaznak – dráma nélkül újraválasztották a múlt hónapban, annak ellenére, hogy attól lehetett tartani, hogy egy politikailag jobban orientált Fed csak a „galambokat” (a kamatvágást pártolókat) próbálja majd újraválasztani. Vagyis a korábbi félelem, hogy drasztikus tempóban csökkenhetnek majd a kamatok, valótlannak bizonyulhat. Az kétségtelen azonban, hogy egy politikailag érzékenyebb Fed-elnök egy aktívabb, a gazdaságot több módon támogató amerikai központi bankot eredményezhet. A forintot (és a feltörekvő piaci devizákat) pedig segítené egy monetáris szempontból lazább Fed.

A két kérdést érdemes együtt is megvizsgálni. Hiszen, ha azt gondoljuk, hogy a Fed továbbra is folytatja a lazább fellépését (még ha nem is drasztikus módon), az EKB pedig kitart, akkor az az euró felértékeléséhez vezethetne, ami húzhatná a forint erősödését is. Összességében tehát 2026-ban a vizsgált hatások inkább pozitívan alakítanák a forint pályáját. Azonban látva az MNB megváltozott habitusát, ez sokkal inkább a magyar kamatvágások előtti ajtót nyithatja tágabbra, amivel, ha él is a jegybank, akkor végül erősödés helyett inkább stabil forint árfolyammal számolhatunk az idei évben.