Prés alatt a hitelbiztosítók

Rendkívül nehéz helyzetbe kerülhet a teljes magyarországi hitelbiztosítási piac a januártól bevezetendő biztosítási adó miatt, ezért a piaci szereplők el szeretnék érni a kormánynál, hogy az új adónem hatálya a szektorra ne terjedjen ki – értesült a Világgazdaság. Lapunk információi szerint az érintettek javaslataikat már eljuttatták a nemzetgazdasági tárcának.

A piaci szereplők érvelése szerint a díjbevétel utáni, 10 százalékos adóterhet a hitelbiztosítók sajátos üzleti modellje miatt nem lehet kigazdálkodni; ennek megfelelően a külföldi tulajdonosok a magyarországi tevékenység drasztikus visszafogásával, esetleg helyi érdekeltségeik tevékenységének megszüntetésével reagálnának az új adónem bevezetésére.

Ahhoz pedig, hogy a biztosítási adó hatását az árazásban semlegesíteni tudják, a tarifa legalább 50 százalékos emelésére volna szükség, amely viszont az ügyfelek számára – mivel szintén nem kigazdálkodható – nyilván elfogadhatatlan.

A piaci szereplők emlékeztettek arra: a mai kereskedelmi gyakorlat jellemzően szállítói hitelekre épül, amelyek mellé meghatározó mértékben a hitelbiztosítás jelenti a biztosítékot arra az esetre, ha a vevő nem fizet.
Így számos esetben a hitelbiztosítás teszi lehetővé a szállítói hitelek létrejöttét és a határidők meghosszabbítását, jelentősen növelve ezzel a likviditást a piacon. A magyarországi hitelbiztosítások nagy része ráadásul háttérbiztosítékként szerepel valamilyen banki vagy faktoring finanszírozás mellett.

A rendelkezésre álló adatok szerint a piaci alapon működő nemzetközi hitelbiztosítók által magyar relációban fedezett belföldi és export/import forgalom nagyságrendileg 5 ezer milliárd forint körül alakult 2011-ben, ami a teljes magyar bruttó hazai termék közel 20 százalékára rúgott. A belföldi és külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó szállítói hitelkeret nagysága pedig hozzávetőlegesen 3 ezer milliárd forint, amely a teljes vállalati hitelállomány nagyjából felét teszi ki.

Így – érveltek lapunknak az érintettek – a hazai hitelbiztosítás megszűnésével a bel- és külkereskedelem egyik alapját jelentő elem kerülne ki a rendszerből, amelynek következtében a vállalatközi kereskedelem volumene rövid idő alatt drasztikusan csökkenhet. A dominóeffektus teljes hatása pedig nehezen látható, de várhatóan nagymértékű sokkot okoz majd a magyar belföldi és exportforgalomnak, még nehezebb helyzetbe sodorva a vállalati szektort.

A mérleg másik oldalán viszont viszonylag kevés adóbevétel áll: az ágazattól várható teljes biztosítási adó a szereplők számításai szerint nagyjából 500 millió forintra rúg, vagyis a teljes bevételi tervnek nagyjából csak egy százalékát teszi ki. A magyar hitelbiztosítási piac egyébként igen koncentrált: a terület közel száz százalékát három nagy szereplő – az Euler Hermes, az Atradius és a Coface – helyi érdekeltségei fedik le.  Állami szereplőként a Mehib van még jelen a piacon. Az elmúlt évben az ágazat veszteséget termelt, annak ellenére is, hogy a tavalyi év a kártérítések szempontjából kifejezetten jónak számított.

A biztosítási adó két közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új teher – amelynek alanya a biztosító, az abból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti meg – nem terheli az élet-, valamint a betegségbiztosításokat. A kormányzati előterjesztés alapján akkor adóköteles a biztosítási szolgáltatás, ha a kockázat Magyarországon merül fel. Az adót a biztosítási díj, illetve díjrészlet elszámolását követő hónap huszadik napjáig kell megfizetnie a biztosítónak.

Az új adónem az eredeti elképzelés szerint kiváltotta volna a baleseti adót is, és 30 százalékos terhet írt volna elő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja után.

Ám ezt az elképzelést – részben a felmerülő pluszadminisztrációs terhekre való tekintettel – végül is elvetette a nemzetgazdasági tárca.

A biztosítási adó két közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új teher – amelynek alanya a biztosító, az abból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti meg – nem terheli az élet-, valamint a betegségbiztosításokat. A kormányzati előterjesztés alapján akkor adóköteles a biztosítási szolgáltatás, ha a kockázat Magyarországon merül fel. Az adót a biztosítási díj, illetve díjrészlet elszámolását követő hónap huszadik napjáig kell megfizetnie a biztosítónak.

Az új adónem az eredeti elképzelés szerint kiváltotta volna a baleseti adót is, és 30 százalékos terhet írt volna elő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja után.

Ám ezt az elképzelést – részben a felmerülő pluszadminisztrációs terhekre való tekintettel – végül is elvetette a nemzetgazdasági tárca. -->