Újratervezés IMF-ügyben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Anne csípős megjegyzése jelzi, hogy a trojka és a magyar kormány közötti hiteltárgyalások lassan egy éve húzódó ügye – a kormány hivatalosan tavaly novemberben jelezte kénytelen-kelletlen igényét a hitelprogramra – sokat megélt elemzők számára is kezd egyre átláthatatlanabbá válni mind a lehetséges végkifejlet, mind a valódi szándékok, mind a program feltételeit tekintve. Míg a kormányoldal valószínűleg ebben a nyilatkozatban is saját munkájának felértékelését látja – Magyarország keményen küzd a valutaalappal a jó feltételekért –, addig az ellenzék minden bizonnyal ezúttal is a kabinet inkompetenciájának újabb bizonyítékát olvassa ki belőle.
A hitelprogram konkrét feltételeiről egyelőre sem a trojka, sem a kormány nem beszél – legalábbis nem hivatalos csatornákon keresztül. „Az IMF ugyanolyan megszorító elvárásokat támaszt most, mint 2008-ban az MSZP-kormánnyal szemben” – mondta Orbán Viktor a hétvégén a kötcsei találkozón, a részletek azonban már nem jutottak el a nyilvánosságig.
A kormányfő múlt csütörtökön is csak annyit tett világossá, hogy mit nem tudnak elfogadni – a többi között a nyugdíjcsökkentést és a bankoknak juttatandó pénzösszegeket emelte ki a Magyar Nemzetben megjelent állítólagos IMF-feltételek közül. Pénteken azonban a nemzetközi szervezetek kvázi cáfolták a lista valódiságát. „A magyar médiában megjelent híradások komoly pontatlanságokat tartalmaznak” – mondta a Reuters szerint Irina Ivaschenko, az IMF budapesti irodavezetője, amikor a konzervatív napilapban megjelent hírről kérdezték.
Ezzel párhuzamosan pénteken az Európai Bizottság szóvivője is elzárkózott attól, hogy konkrétumokba bonyolódjon. Annyit viszont megerősített, hogy valóban létezik egy olyan dokumentum, melyet az IMF–EU-tárgyalódelegáció hátrahagyott a magyar kormány számára a tárgyalások első szakaszának júliusi befejezése után. Ebben javaslatokat tesznek a kormánynak a lehetséges makrogazdasági lépésekre, és jelenleg a kabinet visszajelzését várják. A bizottság budapesti képviselete lapunk megkeresésére szintén nem kívánt pluszinformációt adni az üggyel kapcsolatban.
A labda tehát most a kormánynál pattog, mely jelenleg egy alternatív, saját megoldási javaslaton dolgozik.
„2008-ban egy rossz IMF-megállapodás született, a mostani kormány politikája viszont nem a megszorításokon alapul, így más alapon kell megállapodni” – mondta Kötcsén Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az IMF-megállapodásra csak biztonsági garanciaként kell tekinteni, a kormány pedig örül annak a fontos fejleménynek, hogy ezt már az EU is így látja.
A kötcsei találkozón részt vevők – köztük Varga Mihály, a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Csaba László közgazdász – azt szorgalmazták, hogy jó megállapodást kell kötni a valutaalappal. „Lehet IMF-hitel nélkül is élni, merthogy ez a normális állapota egyébként minden országnak (...), de ha már megállapodást kötünk, akkor nekünk jó megállapodást kell kötnünk” – idézte fel a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat az MTI-nek Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.
Hogy a „jó megállapodás” mit jelent, az egyelőre szintén kérdéses. „Véleményünk szerint a tárgyalások lassulhatnak, de nem számítunk arra, hogy megszakadnak” – mondta a Reutersnak Gárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza. Ezzel arra utalt, hogy a kormánynak is érdeke fenntartani a piaci várakozást a megállapodás létrejöttéről. Az elemzők egy része szerint azonban amíg kedvező a nemzetközi hangulat, és a piac nem kényszeríti ki, addig a kabinet folyamatosan próbál majd kibújni a megállapodás alól.
Nomura: ez már a választási kampány
Túl optimistának találja az EU a kormány gazdasági számításait, adta hírül az Index egy birtokába jutott, a hiteltárgyalások állását összegző uniós dokumentumra hivatkozva. Eszerint elkerülhetetlen a recesszió, és jövőre is csak mérsékelt fellendülés jöhet. Az idei hiány 0,25 százalékponttal lehet a tervezett felett, a 2013-as deficit pedig 4 százalék fölé kúszhat, szemben a kormány 2,2 százalékos vállalásával. A levél hitelfeltételeket taglaló részében nincs szó a kiszivárogtatott hírekben szereplő nyugdíjcsökkentésről vagy szja-emelésről. Ezzel párhuzamosan Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője a Reutersnek úgy nyilatkozott: Magyarországon már elkezdődött a választási kampány, a kormány pedig egy kvázi kommunikációs tartalékterven dolgozik. Ennek lényege, hogy amennyiben a kabinet – piaci nyomásra – kénytelen lenne megállapodni, akkor azt képes legyen úgy eladni a közvéleménynek, hogy sikerült lefaragnia az IMF eredeti követeléseiből. E célból szivárogtathatott a Magyar Nemzetnek is.
