BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vegyes kép a bankoknál - Az OTP nyeresége a legmagasabb

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A hazai nagybankok közül négy is súlyos veszteséggel zárta az első hat hónapot. A CIB volt a legveszteségesebb, tőkeemelésre szorult. Az OTP profitja volt a legmagasabb a szektorban, méretéhez képest viszont a Budapest Bank nyeresége a legnagyobb

Összességében szerény veszteséggel zárták a hazai bankok az első fél évet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint, az egyes hitelintézetek között azonban elég markánsak az eltérések. A leggyengébb féléves eredményadatot eddig a CIB Bank tette közzé. A hitelintézet csaknem 44 milliárd forintos veszteséggel zárta az első hat hónapot, ez nagyjából négyszerese az egy évvel korábbi mínusznak. A hitelintézet féléves vezetőségi jelentésében kitér arra, hogy Magyarországon a bankszektor jövedelmezősége tovább romlott az idén, és az OTP kivételével az összes nagyobb piaci szereplő veszteséges lett. A tőkemegfelelési mutatók ugyan jók, de számos bank tőkeemelésre kényszerült.

A CIB-bel is így történt: anyacége, az olasz Intesa Sanpaolo a veszteségek kompenzálására 45 milliárd forintot juttatott a banknak.
Komoly veszteséggel szembesült a hazai nagybankok közül a két osztrák tulajdonú hitelintézet, a Raiffeisen és az Erste is. Lapzártánkig csak az anyabankok féléves jelentésében jelent meg a hitelintézetek féléves eredménye, mely mindkét banknál rosszabb lett az egy évvel ezelőttinél. A Raiffeisen 82 millió eurós veszteséggel zárta az első hat hónapot, ez csaknem a duplája a tavalyi deficitnek, az Erste 72,7 millió eurós vesztesége 40 százalékkal haladja meg a tavalyit.

A legnagyobb bankok közül az MKB is 11,5 milliárd forintos mínuszban zárta az év első felét. Voltak persze nyereséges bankok is. Olyanok azonban, amelyeknél növekedett volna a tavalyihoz képest a profit, nem akadt. A vezető hazai hitelintézet, az OTP viszonylag jól viseli a szektorra kivetett terheket, hiszen a magyarországi operációkat tömörítő, a tőzsdei jelentésekben Core-nak nevezett részleg az első hat hónapban 47 milliárd forint fölötti profitot ért el adózás után, ez a negyedével alacsonyabb az egy évvel korábbi eredménynél.

Az első féléves eredményt összesen 4,4 milliárd forinttal csökkentették egyedi jellegű tételek, de a működési eredmény is visszaesett 12 százalékkal. A kamatbevé­telek ugyanis csökkentek, a költségek viszont emelkedtek – részben különböző kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, részben pedig azért, mert a behajtási üzletág megerősítése okán növekedtek a személyi költségek.

Tartja magát a Budapest Bank is, mely méretéhez képest a legnyereségesebb hazai hitelintézetek közé tartozhat. 9,6 milliárd forintos féléves nettó profitja ugyan elmarad a tavalyitól, de azon kevés pénzügyi intézmény közé tartozik, amelyiknél tavaly óta nem csökkent a mérlegfőösszeg. A nyereséges bankok táborát erősíti a K&H is 7,88 milliárd forintos féléves profitjával, mely lényegesen alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A K&H-nál is erőteljesen lecsökkentek a bevételek az idén, és ezzel nem tudtak lépést tartani a kiadások. A társaságnál ráadásul az állományok is gyors ütemben csökkennek, a fél év végi 2454 milliárd forintos mérlegfőösszeg nagyjából 15 százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél.  A hazai bankok közül a Takarékbank és az FHB tette még közzé féléves számait, mindkét társaság szerény nyereséggel zárta az első hat hónapot.

Már 35 ezren az árfolyamgátban

A PSZÁF frissen közzétett adatai szerint júliusban csaknem 16 ezren kértek a hitelintézeteknél úgynevezett gyűjtőszámlahitelt, vagyis kerültek be az árfolyamgátba. Ezzel az árfolyamrögzítésben részt vevők száma 35 ezer fölé emelkedett, többségüknek svájcifrank-alapú hitele van. Az adósok döntő többsége a bankoknál és a fióktelepeknél vette igénybe a könnyítést, a takarékok ügyfelei közül mindössze 41-en éltek a lehetőséggel.

Az árfolyamrögzítésben érintett hitelállomány nagysága 313 milliárd forint, ennek döntő többsége svájcifrank-alapú kölcsön. A gyűjtőszámlákon egyelőre még csak viszonylag szerény összeg található, az első néhány hónapban 1,1 milliárd forint került rájuk. A rendszerbe lépett devizahitelesek április és július között mintegy 500 millió forintot nyertek, ennyi az úgynevezett mentesített követelésrész, melyet a bankok már nem hajthatnak be rajtuk. A gyűjtőszámlára kerülő összegből ugyanis csak a tőkerészt kell majd az adósoknak visszafizetniük, a kamatot elengedik nekik a bankok.

Az árfolyamrögzítésben érintett hitelállomány nagysága 313 milliárd forint, ennek döntő többsége svájcifrank-alapú kölcsön. A gyűjtőszámlákon egyelőre még csak viszonylag szerény összeg található, az első néhány hónapban 1,1 milliárd forint került rájuk. A rendszerbe lépett devizahitelesek április és július között mintegy 500 millió forintot nyertek, ennyi az úgynevezett mentesített követelésrész, melyet a bankok már nem hajthatnak be rajtuk. A gyűjtőszámlára kerülő összegből ugyanis csak a tőkerészt kell majd az adósoknak visszafizetniük, a kamatot elengedik nekik a bankok. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.