Vegyes kép a bankoknál - Az OTP nyeresége a legmagasabb
A CIB-bel is így történt: anyacége, az olasz Intesa Sanpaolo a veszteségek kompenzálására 45 milliárd forintot juttatott a banknak.
Komoly veszteséggel szembesült a hazai nagybankok közül a két osztrák tulajdonú hitelintézet, a Raiffeisen és az Erste is. Lapzártánkig csak az anyabankok féléves jelentésében jelent meg a hitelintézetek féléves eredménye, mely mindkét banknál rosszabb lett az egy évvel ezelőttinél. A Raiffeisen 82 millió eurós veszteséggel zárta az első hat hónapot, ez csaknem a duplája a tavalyi deficitnek, az Erste 72,7 millió eurós vesztesége 40 százalékkal haladja meg a tavalyit.
A legnagyobb bankok közül az MKB is 11,5 milliárd forintos mínuszban zárta az év első felét. Voltak persze nyereséges bankok is. Olyanok azonban, amelyeknél növekedett volna a tavalyihoz képest a profit, nem akadt. A vezető hazai hitelintézet, az OTP viszonylag jól viseli a szektorra kivetett terheket, hiszen a magyarországi operációkat tömörítő, a tőzsdei jelentésekben Core-nak nevezett részleg az első hat hónapban 47 milliárd forint fölötti profitot ért el adózás után, ez a negyedével alacsonyabb az egy évvel korábbi eredménynél.
Az első féléves eredményt összesen 4,4 milliárd forinttal csökkentették egyedi jellegű tételek, de a működési eredmény is visszaesett 12 százalékkal. A kamatbevételek ugyanis csökkentek, a költségek viszont emelkedtek – részben különböző kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, részben pedig azért, mert a behajtási üzletág megerősítése okán növekedtek a személyi költségek.
Tartja magát a Budapest Bank is, mely méretéhez képest a legnyereségesebb hazai hitelintézetek közé tartozhat. 9,6 milliárd forintos féléves nettó profitja ugyan elmarad a tavalyitól, de azon kevés pénzügyi intézmény közé tartozik, amelyiknél tavaly óta nem csökkent a mérlegfőösszeg. A nyereséges bankok táborát erősíti a K&H is 7,88 milliárd forintos féléves profitjával, mely lényegesen alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A K&H-nál is erőteljesen lecsökkentek a bevételek az idén, és ezzel nem tudtak lépést tartani a kiadások. A társaságnál ráadásul az állományok is gyors ütemben csökkennek, a fél év végi 2454 milliárd forintos mérlegfőösszeg nagyjából 15 százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél. A hazai bankok közül a Takarékbank és az FHB tette még közzé féléves számait, mindkét társaság szerény nyereséggel zárta az első hat hónapot.
Már 35 ezren az árfolyamgátban
A PSZÁF frissen közzétett adatai szerint júliusban csaknem 16 ezren kértek a hitelintézeteknél úgynevezett gyűjtőszámlahitelt, vagyis kerültek be az árfolyamgátba. Ezzel az árfolyamrögzítésben részt vevők száma 35 ezer fölé emelkedett, többségüknek svájcifrank-alapú hitele van. Az adósok döntő többsége a bankoknál és a fióktelepeknél vette igénybe a könnyítést, a takarékok ügyfelei közül mindössze 41-en éltek a lehetőséggel.Az árfolyamrögzítésben érintett hitelállomány nagysága 313 milliárd forint, ennek döntő többsége svájcifrank-alapú kölcsön. A gyűjtőszámlákon egyelőre még csak viszonylag szerény összeg található, az első néhány hónapban 1,1 milliárd forint került rájuk. A rendszerbe lépett devizahitelesek április és július között mintegy 500 millió forintot nyertek, ennyi az úgynevezett mentesített követelésrész, melyet a bankok már nem hajthatnak be rajtuk. A gyűjtőszámlára kerülő összegből ugyanis csak a tőkerészt kell majd az adósoknak visszafizetniük, a kamatot elengedik nekik a bankok.
Az árfolyamrögzítésben érintett hitelállomány nagysága 313 milliárd forint, ennek döntő többsége svájcifrank-alapú kölcsön. A gyűjtőszámlákon egyelőre még csak viszonylag szerény összeg található, az első néhány hónapban 1,1 milliárd forint került rájuk. A rendszerbe lépett devizahitelesek április és július között mintegy 500 millió forintot nyertek, ennyi az úgynevezett mentesített követelésrész, melyet a bankok már nem hajthatnak be rajtuk. A gyűjtőszámlára kerülő összegből ugyanis csak a tőkerészt kell majd az adósoknak visszafizetniük, a kamatot elengedik nekik a bankok. -->
