Jövőre már növekedhet az életbiztosítók díjbevétele
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Magyarországon a GDP 1,7 százaléka az életbiztosítási díjbevétel, ami jóval magasabb a romániai 0,3 százalékosnál, fejlődési potenciál viszont van a piacban, hiszen Európában a GDP 5 százalékát költik évente életbiztosításokra – mondta Cornelia Coman, a magyarországi ING júniusban kinevezett vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján. Az életbiztosítási piac alakulása szorosan összefügg a GDP alakulásával, és mivel az utóbbi Magyarországon csökkenni fog idén, ezért az életbiztosítási piac is zsugorodik, jövőre viszont már szerény, 1-2 százalékos GDP-növekedésre számít a vezérigazgató.
Magyarországon a piacot az elmúlt években az egyszeri díjas termékek értékesítése határozta meg, ezektől függött, hogy növekedtek-e vagy csökkentek a díjbevételek. Ha a korrigált díjbevételeket nézzük (ahol az egyszeri befizetéseknek csak a tizedét számítják be), az ingadozás csökken, stagnálást tapasztalhatunk. Közép- és hosszú távon viszont van lehetőség a növekedésre – állítja Cornelia Coman. Az emberekben ugyanis egyre jobban tudatosul, hogy szükség van nyugdíjcélú megtakarításokra, és az is biztos, hogy megfelelő egészségügyi rendszer is nagyon fontos. Ahhoz viszont egészségügyi reformra is szükség van, hogy a magánbiztosítók is beléphessenek a piacra. Az egészségbiztosításokra adott adókedvezmény hozott lehetőségeket a biztosítók számára, de jelenleg még nincs olyan termék, amely le tudná fedni az összes egészségügyi szolgáltatást.
A szigorodó uniós szabályokról elmondta: ezek az ügyfelek érdekeit szolgálják majd. Az IMD2 arra törekszik, hogy átláthatóbbak legyenek az életbiztosítási termékek, és ez az értékesítésre is hatással lesz. A tőkehelyzetet erősítő Szolvencia II. szabályok is az ügyfelek érdekeit szolgálják. n H. B.
