Negatív meglepetést okozott az infláció

Kellemetlen meglepetést hoztak a múlt héten az inflációs adatok. A fogyasztói árak növekedésének üteme éves szinten 6,6 százalékra gyorsult szeptemberben az augusztusi 6 százalékról. A tényadat a mi pesszimistának számító 6,5 százalékos előrejelzésünket is meghaladta. A vártnál magasabb inflációs számok mögött leginkább az élelmiszerek, az üzemanyagok, illetve a dohánytermékek drágulása állt. Ezen termékek árának alakulására a monetáris politikának természetesen nincs különösebb hatása, elgondolkodtató azonban, hogy a volatilisebb tételektől megtisztított maginflációs mutató 5,3 százalékos volt, illetve a változatlan adótartalmú árindex 4,1 százalékon állt; mindkettő kifejezetten magas szám egy visszaeső gazdaságban. Ennek ellenére jelenleg úgy tűnik, hogy a meglehetősen rossz optikájú inflációs adatok nem fogják a Monetáris Tanácsot visszatartani a további kamatcsökkentésektől – feltéve persze, hogy a piacok hangulata nem romlik el. Ami pedig ez utóbbit illeti, az elmúlt héten a magyar 5 éves CDS felár 300 bázispont alá bukott, ami 2011 nyara óta a legalacsonyabbnak számít. Eközben a forint árfolyama is stabil volt, míg az államkötvényhozamok jelentősen estek.

Érdekes hír volt még a héten, hogy az Államadósság Kezelő Központ hároméves futamidejű, euróalapú államkötvényt tervez piacra dobni, ami az eurózóna átlagos fogyasztói inflációja felett 2,5 százalékpontos prémiumot kínál majd. A bejelentés összhangban van azzal a régóta deklarált kormányzati szándékkal, hogy növelje a belföldi megtakarítások súlyát az állam finanszírozásában.

A héten egy fontosabb makroadatot tesz közzé a KSH: az augusztusi nominális bérstatisztikákat csütörtökön ismerhetjük meg. A megelőző hónapban impozáns mértékben, 7,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek a nemzetgazdaságban, augusztusra vonatkozóan ehhez képest lassulást várunk.