Csúcson a folyószámlahitelek állománya

Négy éve nem látott szintre süllyedt szeptember végére a háztartások hitelállománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. A lakosság 7289,5 milliárd forinttal tartozott a kilencedik hónap végén a bankoknak, 77 milliárd forinttal kevesebbel, mint augusztus végén. A csökkenés nagyjából felerészben tudható be a törlesztéseknek és az árfolyamváltozásoknak. A devizahiteleket illetően a háztartások továbbra is nettó törlesztőnek számítanak, a forinthiteleknél azonban növekszik az eladósodottság, ezek állománya szeptember végén már 3244 milliárd forint volt.

A háztartások szeptemberben is nehezen jöhettek kis a jövedelmükből, erre utal, hogy a folyószámlakölcsönök állománya is töretlenül növekszik, szeptember végén már meghaladta a 455 milliárd forintot, ami historikus csúcsnak számít. A betétállomány is csökkent mintegy 17 milliárd forinttal 7517,9 milliárd forintra. Ez kisebb részben az árfolyamváltozásnak köszönhető, nagyobb részben pedig annak, hogy a háztartások kivették a bankokból a pénzüket.

Tavaly november óta először váltak a nem pénzügyi vállalatok nettó hitelfelvevővé, szeptemberben 9,4 milliárd forinttal több hitelt vettek fel, mint amennyit visszafizettek. Az év egészében véve viszont nettótörlesztők a cégek, csaknem 270 milliárd forinttal fizettek vissza többet a bankoknak, mint amennyit felvettek hitelként. Az átértékelődéseknek köszönhetően azonban a vállalati hitelállomány még így is csökkent, a kilencedik hónap végén 6981,4 milliárd forint volt, ez ötéves mélypontnak felel meg.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos kamata 7,75 százalékosra emelkedett, a lakáscélú frankhiteleké pedig 6,39 százalékosra nőtt. Ez év januárja óta a szabad felhasználású svájcifrank-alapú jelzáloghitelek átlagos kamata már 36 bázisponttal emelkedett, a lakáshiteleknél pedig 18 bázisponttal nőttek a kamatok.

A svájcifrank-alapú gépjármű- és személyi hiteleknél azonban ugyancsak az év első hónapja óta eltelt idő alatt csökkentek a kamatok.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos kamata 7,75 százalékosra emelkedett, a lakáscélú frankhiteleké pedig 6,39 százalékosra nőtt. Ez év januárja óta a szabad felhasználású svájcifrank-alapú jelzáloghitelek átlagos kamata már 36 bázisponttal emelkedett, a lakáshiteleknél pedig 18 bázisponttal nőttek a kamatok.

A svájcifrank-alapú gépjármű- és személyi hiteleknél azonban ugyancsak az év első hónapja óta eltelt idő alatt csökkentek a kamatok.-->