Jogszabályok bírálat alatt

A biztosítókat érintő számos fontos kérdésről szó esett a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) tegnap rendezett konferenciáján. Gabriel Bernardino, az Európai Biztosító és Nyugdíjpénztári Felügyelet (EIOPA) elnöke az új szolvenciaszabályokról szólva elmondta, a Szolvencia I. rendszere töredezett volt, sok helyi megoldással, és nem kezelte megfelelően a kockázatokat. Ezért kellett kifejleszteni a Szolvencia II.-t, amely a mérlegfőösszegre, a tőkekövetelményekre, a prudenciára helyezi a hangsúlyt, amely elveket ma már az egész világban használnak. Bernardino szerint a Szolvencia II. szabályait nagyjából 2016-ra lehet majd bevezetni a tagállamokban.

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke, Szász Károly elmondta: a nyugat-európai szinthez képest mi magyarok alulbiztosítottak vagyunk, a régióhoz képest viszont átlagosnak mondható a magyarországi szint, ezen belül az életbiztosítási ágon jobban állunk a régiónál, a nem élet vonalon viszont valamivel gyengébbek vagyunk. Nálunk az államnak a nyugdíj- és egészségbiztosításban betöltött szerepe erősebb, mint Nyugat-Európában, a fogyasztók úgy gondolják, az állami gondoskodás fenn fog maradni. Szász szerint épp ezért jó lenne, ha a biztosítók nem az adóelőnyökre fókuszálva fejlesztenék ki a termékeiket, hanem az állami szerepvállalás kiszorulására való felkészülést segítenék elő a termékeikkel.

A közvetítőkről úgy vélekedett, sokan közülük nem elég elkötelezettek a saját munkájuk iránt, inkább csak egyfajta átmeneti megélhetési forrásnak tekintik két munkahely között. Szerinte ebből a helyzetből ki kellene törni, a felügyelet szabályozási javaslatát azonban ma még a szakma nem tudja teljesen átvenni. Egyelőre a hatósági vizsga szabályait alakítanák át, és a javadalmazási kérdésekhez is hozzá kell majd nyúlni, hogy ne csak az ügyfélszerzés, de az ügyfelek megtartása is fontos legyen.

Szász Károlyhoz hasonlóan Kisbenedek Péter, a Mabisz elnöke is utalt előadásában azokra a törvényjavaslatokra, amelyeket hétfőn fogadott el a parlament, és amelyek alapján a megmarad a munkáltatók által cafeteriában nyújtott egész életre szóló, megtakarítási jellegű életbiztosítások adómentessége. „A szakmának az a feladata, hogy olyan termékeket dolgozzon ki, amelyek hozzájárulnak a piac növekedéséhez, és nem szülnek rosszallást a politika részéről” – mondta Kisbenedek, aki bírálta azt a gyakorlatot, amely szerint egyes cégek húzótermékeinek egyéni képviselői indítványok alapján szavaznak meg adókedvezményt. Szerinte nem kizárt, hogy a biztosítási adó miatt egyes szereplők elhagyják majd a magyar piacot, csak a szolgáltatásaik maradnak itt, a kockázatokat viszont már nem itt fogják kezelni, és konszolidáció is bekövetkezhet a piacon. A Mabisz elnöke arra is figyelmeztetett: a jövőben az uniós direktívákat komolyabban kellene venni, egy rossz szabály ugyanis hihetetlen károkat okozhat a szektornak. Erre példaként a gender direktívát hozta fel, amely megtiltja a cégek számára a nemek közötti különbségtételt.

Biztosítási portfóliókban azonban származtatott alapokat a hatályos jogszabályok szerint nem lehet kínálni. Megoldást jelent viszont, ha előállítják ezeket az alapokat strukturált kötvény formájában, ekkor már unit linked biztosításokba is bekapcsolhatók. Az OTP Alapkezelő nyolc abszolút hozamú alapból állított elő ilyen egy ilyen strukturált kötvényt. Ez az alap, ha 2008-ban, még a válság előtt hozták volna létre, akkor is évente 20 százalék fölötti hozamot érhetett volna el.

Biztosítási portfóliókban azonban származtatott alapokat a hatályos jogszabályok szerint nem lehet kínálni. Megoldást jelent viszont, ha előállítják ezeket az alapokat strukturált kötvény formájában, ekkor már unit linked biztosításokba is bekapcsolhatók. Az OTP Alapkezelő nyolc abszolút hozamú alapból állított elő ilyen egy ilyen strukturált kötvényt. Ez az alap, ha 2008-ban, még a válság előtt hozták volna létre, akkor is évente 20 százalék fölötti hozamot érhetett volna el.-->