Hatalmas üzlet a labdarúgó világbajnokság, a FIFA új ötlete még nagyobbá tenné – átírhatja a sport pénzügyeit az újabb bővítés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVasárnap véget ért a 2026-os labdarúgó világbajnokság. A Spanyolország győzelmével zárult torna volt az első, amit 48 csapat részvételével rendeztek meg. A FIFA elnöke, Gianni Infantino azonban máris felvetette annak a lehetőségét, hogy a labdarúgás legnagyobb eseménye a jövőben tovább bővülhet, a létszámot akár 64 csapatosra is duzzaszthatják. Egy ilyen lépés pedig alapjaiban változtathatja meg a sportág gazdasági működését is.
A FIFA elnöke a torna alatt a svájci televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a 64 csapatos világbajnokság is azok közé az elképzelések közé tartozik, amelyeket a torna lezárását követően érdemes lehet megvizsgálni. Ezzel ismét napirendre került a kérdés: meddig bővíthető reálisan a labdarúgás legjelentősebb eseménye?
A Reuters cikke szerint egy újabb létszámbővítés logisztikai következményei nyilvánvalóak. Egy nagyobb torna több stadiont, több szálláshelyet, fejlettebb közlekedési infrastruktúrát és nagy valószínűséggel hosszabb lebonyolítási időt igényelne.
A mostani tornán rekordot jelentő 104 mérkőzést bonyolítottak le. Mivel 26 fős keretekből álltak a csapatok, így a 48 válogatott összesen 1248 labdarúgóból állt. Egy 64-re bővítés következtében összesen 1664 játékos lenne benevezve. Velük együtt jóval több stábtag is érkezne, és tizenhattal több ország szurkolói látogatnának el szervezett formában a világbajnokságra, többek között olyan fanatikus szurkolótáborok, mint a mostani vb-ről lemaradó olaszok, írek, peruiak, chileiek, vagy akár a magyarok.
Nem mindenki támogatja az ötletet
A létszámbővítés pénzügyi hatásai azonban még jelentősebbek lehetnek. Ha ugyanis a világ élvonalbeli válogatottjai könnyebben kijutnának a tornára, az csökkenthetné a világbajnoki selejtezők kereskedelmi értékét, miközben tovább növelné a FIFA saját kiemelt eseményének jelentőségét. És ha a műsorszolgáltatók kevesebbre értékelik a selejtezősorozatokat, a labdarúgás hat kontinentális szövetsége egyre inkább a FIFA pénzügyi újraelosztására szorulhat, ami tovább növelheti a nemzetközi szövetség pénzügyi befolyását – és ezzel együtt hatalmát is.
„Szerintem ez nem lenne jó sem magának a világbajnokságnak, sem a selejtezősorozatoknak. Ezért nem támogatom ezt az elképzelést” – nyilatkozta tavaly Aleksander Čeferin, az UEFA elnöke. Az európai szövetség álláspontja azóta sem változott.
Az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) elnöke, Salman bin Ibrahim Al Khalifa sejk szintén ellenezte az ötletet, és tavaly azt a kérdést vetette fel, hogy egy újabb bővítésnek vajon hol lenne a vége.
„Fontosnak tartom, hogy amikor világbajnokságot rendezünk, azt az egész világ számára tegyük, ne csupán Európának és Dél-Amerikának. Ha a kisebb országoknak nem adunk esélyt arra, hogy részt vegyenek a világbajnokságon, akkor elveszítik a motivációjukat a fejlődésre” – érvelt korábban a bővítés mellett Gianni Infantino.
Rekordlétszám a labdarúgó világbajnokságon
A 2026-os, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett világbajnokság volt az első 1998 óta, amely szakított a 32 csapatos lebonyolítással. A torna 48 résztvevősre bővült, összesen 104 mérkőzést rendeztek, és több mint öt héten keresztül zajlott.
Ha a verseny megtartaná jelenlegi alapstruktúráját – négycsapatos csoportokkal, majd 32 csapatos egyenes kieséses szakasszal –, akkor egy 64 csapatos világbajnokság már 128 mérkőzésből állna. Ez 24-gyel több lenne, mint 2026-ban, és pontosan kétszer annyi, mint a korábbi 32 csapatos rendszerben. Ha a FIFA nem sűrítené a menetrendet, vagy nem rendezne egyszerre több mérkőzést, a torna várhatóan körülbelül egy héttel hosszabbodna meg, így a lebonyolítás már jóval meghaladná az öt hetet.
A jelenlegi tervek szerint a 2030-as világbajnokság döntő szakaszának túlnyomó részét Spanyolország, Portugália és Marokkó rendezi majd, míg Uruguay, Argentína és Paraguay egy-egy nyitófordulós mérkőzésnek ad otthont a torna százéves jubileumának megünneplésére. Hat rendező ország között 64 válogatott lebonyolítása is komoly szervezési kihívást jelentene. Egyetlen ország számára ennek megoldása még nagyobb feladat lenne.
Már most is sűrű a versenynaptár
A 2034-es világbajnokság egyedüli házigazdája, Szaúd-Arábia már most is komoly kihívásokkal néz szembe a menetrend miatt. Abban az évben a ramadán várhatóan november közepén kezdődik, így a 2022-es katari világbajnokságon alkalmazott november–decemberi időszak nehezen lenne megismételhető. Ez ismét példátlan átalakításra kényszeríthetné a nemzetközi futball versenynaptárát. Egy 64 csapatos torna tovább fokozná ezeket a kihívásokat, ugyanis több stadionra, edzőközpontra, szálláshelyre, közlekedési kapacitásra és önkéntesre lenne szükség, miközben még nagyobb terhelés nehezedne egy olyan ország infrastruktúrájára, amely turisztikai ágazatát még mindig intenzíven fejleszti.
A szaúdi pályázat a jelenlegi, 48 csapatos lebonyolításhoz 15 stadionnal számol: nyolc Rijádban, négy Dzsiddában, a többi pedig Khobarban, Neomban és Abhában található. Az építési és felújítási munkálatok már megkezdődtek a 2027-es Ázsia-kupa előtt.
Egy kibővített világbajnokság tovább terhelné az amúgy is zsúfolt nemzetközi versenynaptárt, és fokozná a nyomást a nemzeti labdarúgó bajnokságokra is, amelyek közül egyre több igazodik az Európában hagyományos augusztustól májusig tartó idényhez.
A japán J-League hamarosan megkezdi első augusztustól májusig tartó szezonját, míg az észak-amerikai Major League Soccer jövő évtől hasonló átállást tervez. Ennek következtében egy esetleges téli világbajnokság már nem elsősorban Európa élbajnokságait zavarná meg – mint 2022-ben –, hanem egyre több ország bajnoki rendszerét érintené.
Komoly költségei lehetnek az elnyúló vb-szereplésnek
Szintén fontos szempont, hogy a világbajnoki szereplés jelentős költségekkel jár a nemzeti szövetségek számára, még olyan tehetős országok esetében is, mint Franciaország. A Francia Labdarúgó Szövetség az idei világbajnokságra 24,5 millió eurós kiadással számolt, Philippe Diallo elnök pedig úgy fogalmazott, hogy a Les Bleus-nak legalább az elődöntőig kellene eljutnia ahhoz, hogy a szövetség ne veszteséggel zárja a tornát. Ez egyébként sikerült is nekik, Didier Deschamps csapata végül a negyedik helyen zárta a vb-t.
A FIFA áprilisi, Vancouverben megrendezett kongresszusán Diallo kijelentette, hogy a FIFA-nak nagyobb pénzügyi támogatást kellene nyújtania a részt vevő válogatottaknak. Ráadásul ha már egy 48 csapatos világbajnokság is komoly pénzügyi terhet jelent a részt vevő szövetségek számára, egy hosszabb, 64 csapatos torna ezeket a költségeket tovább növelheti.
A játékosok terhelésével kapcsolatos aggályok is tovább erősödnének, hiszen a több mérkőzés még nagyobb fizikai és mentális igénybevételt jelentene az élvonalbeli futballisták számára.
Egy 64 csapatos világbajnokság ugyan több válogatott számára biztosítana részvételi lehetőséget a sportág legrangosabb eseményén, ugyanakkor ismét fellángolhatna a vita a verseny kiegyensúlyozottságáról, a torna hosszáról, a szurkolókra háruló költségekről, valamint arról is, hogy a világbajnokság nem veszítené-e el azt a különlegességét és exkluzivitását, amely évtizedeken át vonzerejének egyik legfontosabb alapja volt. A FIFA-nak jelenleg 211 tagja van, a 64-re bővítés pedig azt jelentené, hogy a tagállamok 30,33 százaléka kijutna a világbajnokságra.
