Egyenlőtlenek küzdelme

Vagyongyarapodási vizsgálatnak hívjuk azt a személyi jövedelemadó vizsgálatot, amelyet az adóhatóság törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén becslési módszer alkalmazásával folytat le. Csak akkor kerülhet rá sor, ha az adóhatóság által feltárt adatok alapján az ellenőrzéssel érintett magánszemély vagyongyarapodása vagy életvitelére fordított kiadásai nem állnak arányban a megszerzett adóköteles vagy adókötelezettséggel nem járó adómentes jövedelmeivel. A törvényi vélelem, azaz a kiadások és azok fedezetéül szolgáló jövedelmek közötti aránytalanság fennállását az adóhatóságnak kell bizonyítania. Ezt követően már elég nagyságrendileg megbecsülnie azt az eltitkolt vagyont, amelynek megítélése szerint a vizsgált években a feltárt és bizonyított kiadások fedezeteként a magánszemély rendelkezésére kellett állnia.

Két fontos törvényi változás érdemben érinti a vagyonosodási vizsgálatok világát, ami miatt az idei évtől kezdődően érdemes fokozottan figyelni. Mindkettő a hatóság számára teszi egyszerűbbé az eljárást, ugyanakkor megnehezíti a magánszemélyek védekezést az adóhatósági szigorral szemben.

Az első változás az elévülés időpontját megelőzően keletkezett, de a vizsgálattal érintett években felhasznált, és a vizsgálat alá vont években feltárt kiadás fedezeteként megjelölt vagyonokra vonatkozik. Ennek értelmében a magánszemély már csak meghatározott iratokra hivatkozással, azok birtokában tudja majd igazolni a vagyona fedezetéül szolgáló forrást, ha az 2006. szeptember 15-e utáni időponttól állt rendelkezésre, és a szerzés időpontja adózás szempontjából már elévült időszaknak minősül.

Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy 2013-ban fognak zárulni az első vizsgálatok, amelyekben már érvényesíthető lesz a kötött bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályozás. Innentől kezdve a 2006. szeptember 15-ét követő vagyonszerzések bizonyítására - ha ez már elévült időszaknak számít - nincs lehetőség tanúkat felvonultatni, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt magánkölcsön-szerződéseket bemutatni, mert az adóhatóság nem köteles azokat figyelembe venni. A becslési eljárásban megforduló bizonyítási kötelezettség és annak terhe a korábbinál is jobban fogja sújtani a vagyonosodási vizsgálat alá vont magánszemélyeket.

A második változás a bizonyítékok összegyűjtésénél ad nagyobb mozgásteret az adóhatóság számára, amikor a 2013. július 1-től hatályba lépő új szabályozás értelmében az adóhatóságnak joga lesz bármelyik pénzintézettől akár már az adóvizsgálat megindítása előtt adatot bekérnie.

A jövőben tehát nem lesz szükség formális eljárás megindítására ahhoz, hogy az adóhatóság hozzájusson azokhoz a bank-, értékpapírszámla adatokhoz, illetve belföldi és külföldi pénzintézeti kapcsolatokra utaló információkhoz, amelyek alapján már a vizsgálat elrendelése előtt tisztában lesz azzal, hogy kinél mit kell keresnie.

Erős fegyver az adóhatóság kezében Ha az adóhatóság végül nem rendeli el a vizsgálatot, akkor nem kell utólag tájékoztatnia a magánszemélyt az adatbekérés tényéről és céljáról. Emlékezhetünk még arra a kezdeményezésre, amikor az adóhatóság általános adatgyűjtést kezdeményezett luxus utakon résztvevő magánszemélyek után kutatva. E törekvést annak idején az Alkotmánybíróság ítélete megállította. Jogszabályi felhatalmazás híján nem is tett ilyen jellegű adatgyűjtésre kísérletet az adóhatóság. Most azonban ezt a kaput a jogalkotás, ha résnyire is, de kinyitotta.

-->