Matolcsy György a jegybank élén köszönti a tavaszt

A múlt hét leginkább várt eseménye az új jegybankelnök személyének bejelentése volt. A vártnak megfelelően Matolcsy György kapta meg a posztot. A bizottsági meghallgatásán a volt miniszter hármas célról beszélt: az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás eléréséről, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatásáról. Bár ez nem teljesen egyezik meg a jelenlegi törvényi szöveggel, azért nem is túlságosan elrugaszkodott, különösen a korábbi miniszter elmúlt három évben tett nyilatkozatai fényében. Érdekesebb, hogy Matolcsy a kormány korábbi politikáját dicsérte, illetve elég erősen fogalmazott a devizahitelekkel szemben. Utóbbi felvetheti azt, hogy vajon akarja-e a jegybank a devizatartalék terhére „leváltani” a devizahiteleket. Összességében pedig a beszéd kissé „politikai” jellege arra utalhat, hogy innentől a kommunikációból nehezebb lesz kihámozni a monetáris politika valódi szándékait. Ez persze nem azt jelenti, hogy biztosan nagyon kockázatos, „unortodox” intézkedések lesznek majd, de a tisztánlátás csökkenése bizonyosan nem segíti elő a kockázati prémium mérséklődését. Kevésbé volt a fókuszban Varga Mihálynak a nemzetgazdasági tárca élére kerülése, ami viszont politikai és szakmai szempontból jó kompromisszumnak tűnik.

Az előttünk álló héten publikálja a KSH a tavalyi negyedik negyedéves GDP részletes számait. Az időszakra vonatkozóan már publikált beruházási adatok (3,7 százalékos negyedéves, 7,9 százalékos éves szintű visszaesés) megerősítik azon várakozásunkat, hogy a belső kereslet tovább csökkent, miközben a nettó export pozitív hozzájárulása is gyengébb lehetett a megelőző időszakokhoz képest. Az első negyedévre már javulást várunk, amit alátámaszthatnak a csütörtökön esedékes januári ipari termelési adatok. Az autógyártás januári termelésnövekedése a decemberi leállások után jelentős havi növekedést generálhatott az ipari statisztikákban.