CIB Bank: együtt a kockázatkezelésben is

– Az elmúlt év igen izgalmasan alakult a devizapiacon. Hogyan érintette ez a kis- és középvállalkozói ügyfélkört?

– Az elmúlt időszakban valóban komoly árfolyammozgások történtek a devizapiacon, ami jelentős mértékben érintette azokat a vállalkozásokat, amelyeknek a forint mellett devizában is keletkezik forgalma, akár exportőrökről, akár importőrökről legyen szó. Az igazi kihívást viszont nem maga az árfolyam „erős” vagy „gyenge” szintje, hanem a nagy kilengések jelentették: nem az a nagy probléma tehát, hogy az euró árfolyama 270-nél vagy 300-nál jár a forinttal szemben, hanem az, hogy nem lehet előre látni, hogy egy év múlva várhatóan 270 környékén vagy éppen 320-nál jár majd a kurzus. Ebben a bizonytalan környezetben pedig létfontosságú, hogy a cégek megfelelő módon kezeljék az árfolyamkockázatot.

– A kis- és középvállalkozások mekkora súlyt képviselnek a treasury üzletágon belül?

– A CIB Bank 2008-tól tudatosan nyitott a kis- és középvállalkozói ügyfélkör irányába, amely természetesen látszik a treasury ügyfélkörének összetételén is. 2007-ben még a devizaügyletek több mint 90 százalékát nagyvállalatokkal bonyolítottuk le. Mára viszont eljutottunk odáig, hogy az ügyletek kétharmada kkv-khoz kapcsolódik, míg a nagyvállalatok nagyjából a torta egyharmadát mondhatják magukénak. Persze az elmúlt években az ügyfélkör mellett sokat változtak a feltételek is: míg a válság előtt 100 ezer euró környékén lehetett egyedi árfolyamról tárgyalni az ügyféllel, ma már 30-35 ezer eurós tételeknél is lehet szó erről.

– A kis- és középvállalkozások aktivitása mennyire nőtt meg az elmúlt időszakban?

– Nagyon sok olyan vállalkozás van az ügyfélkörünkön belül, amely két-három éve még egyáltalán nem foglalkozott az árfolyamkockázat kérdésével, ám mára aktívan kezeli ezt a területet is. Ennek alapján kimondható, hogy az ügyfelek árfolyamtudatosabbak lettek. Ebben komoly szerepet játszik az is, hogy a vállalatvezetők is tapasztaltabbak, illetve mellettük kezd felnőni egy új vezetői generáció, amely már jóval nagyobb hangsúlyt fektet ezekre a kérdésekre.

– Hogyan védekeznek a vállalkozások az árfolyamkockázat ellen?

– 2008 előtt a hagyományosnak mondható határidős és opciós ügyletek mellett a strukturált termékek is jelentős súlyt képviseltek a palettán: ezek jellemzője, hogy a cégek nagyobb kockázat tudatos felvállalása mellett kedvezőbb szinten érhették el fedezési céljukat. Ez a helyzet 2008 után gyökeresen megváltozott, és a vállalatok aktivitása is visszaesett. Az utóbbi egy-másfél évben pedig ismét a határidős fedezeti termékek felé kezdtek fordulni a vállalatok. Ez a folyamat az új vezetői generáció előtérbe kerülésével tovább erősödik majd.

– A kis- és középvállalkozói területen az utóbbi időszakban komoly hangsúlyt fektetnek a szolgáltatásokra a hitelintézetek, hiszen a kkv-k elégedettségét nagyban meghatározza a szolgáltatási színvonal. A treasury területre mennyire igaz ez?

– Mint minden területen, a treasurynél is nagyon fontos a személyes kapcsolat: az ügyfél így emberközelibbnek érzi a szolgáltatást, és olyan ötletek is felmerülhetnek benne, amelyek egy telefonos beszélgetésnél, vagy a monitor előtt ülve nem feltétlenül jutottak volna eszébe. Ezt szem előtt tartva rendszeresen tartunk az ügyfeleinknek olyan rendezvényeket is, ahol szűk körben választ kaphatnak az őket foglalkoztató kérdésekre, és átfogó helyzetképet kaphatnak a piacról. A visszajelzések pedig pozitívak, sőt, a közelmúltban elvégzett ügyfél-elégedettségi felmérésen a treasury kiemelten jó helyen szerepelt a bankcsoporton belül.

– Ebben az évben melyek lehetnek a piac fejlődési irányai?

– Új termékek megjelenésére a közeljövőben nem számítok, mivel jelenleg is nagyon széles a termékkínálat. Ennek megfelelően azok a szolgáltatók lehetnek sikeresek, amelyek – szem előtt tartva az ügyfelek valós igényeit – magas színvonalú szolgáltatást tudnak nyújtani.

– Mekkora lehet az az ügyfélréteg, amely – bár mérete és tevékenysége ezt szükségessé tenné – még nem lépett be a piacra?

– Véleményem szerint az ilyen vállalkozások aránya mára marginálissá vált a piacon, azok a cégek, amelyeknek komoly bevételük vagy kiadásuk keletkezik devizában, már használják a treasury szolgáltatásokat. Ennek megfelelően új ügyfeleket leginkább más szolgáltatóktól lehet megnyerni jobb kiszolgálási színvonallal, illetve arra törekszünk, hogy minél több vállalkozás számára elsődleges szolgáltatóvá váljunk. Ennek a törekvésnek a sikeréhez pedig az kell, hogy az egyes üzletágak közötti együttműködést magas szinten tartsuk, és ha lehet, tovább növeljük.