Az alacsony kamatszint világszerte az értékpapírpiacok felé tereli a megtakarítókat, s ez a hatás a folyamatos jegybanki kamatcsökkentések következtében már a magyar lakosság körében is megfigyelhető.
A jelenlegi 5 százalék körüli éves betéti kamatszint környékén az eddig betétben takarékoskodók már több mint fele elgondolkodik azon, hogy új helyet keressen pénzének. A váltási kedv pedig egyre fokozódik, ahogy morzsolódik a kamatszint, derült ki a KBC Equitas mintegy 1300 fő megkérdezésével az eco.hu pénzügyi-gazdasági portál olvasói körében végzett online felméréséből. A kisbefektetői preferenciákat feltérképező felmérés szerint, míg 7 százalékos betéti kamatok mellett a megtakarítók mintegy 17 százaléka, 4 százalékra süllyedő kamatszintnél már a megkérdezettek 91 százaléka fontolná meg, hogy új megtakarítási, illetve befektetési lehetőséget keressen.
A válaszadók csaknem tizede azonban semmiképpen sem váltana, ők az aktuálisan elérhető kamattól függetlenül a végsőkig kitartanának a betéti lekötési lehetőségek mellett.
"A lakossági megtakarítás kamatérzékeny, közgazdasági törvényszerűség, hogy a kamatszint csökkenésével népszerűbbé válnak az alternatív befektetési formák, köztük a befektetési alapok és a részvények" – hangsúlyozta Tordai Péter, a KBC Securities lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese. Érdekes viszont – tette hozzá -, hogy a felmérésben is visszatükröződött az a korábbi tapasztalat, mely szerint az 5 százalékos szint egyfajta lélektani határnak tekinthető, ahogy ez alá buknak a kamatok, gyorsul a pénz elvándorlása az alternatív befektetési formákba.
Az új megtakarítási vagy befektetési célpontok keresése azonban mérsékelt kockázatvállalási kedvvel párosul. A felmérés eredménye szerint a többség óvatosan fektetne be, mindössze a megkérdezettek 24 százaléka vállalna jelentős tőkekockázatot az átlagnál magasabb hozam érdekében, s csupán 5 százalék volt azok aránya, akik tőkeáttételes ügyleteket is kötnének, annak ellenére, hogy ezzel akár meglévő teljes tőkéjüket vagy annál többet is elveszíthetnek.
"Igaz ugyan, hogy a válaszadók 34 százaléka továbbra sem hajlandó a nagyobb hozamért rizikót vállalni, ugyanakkor fontos, hogy a többség már elfogadja a tőkekockázat lehetőségét, mint a magasabb hozammal kecsegtető alternatív befektetési formák velejáróját, ami jelzi pénzügyi tudatosságukat" - emelte ki Tordai Péter. Sokat elárul azonban a magyar kisbefektetők óvatos hozzáállásáról, hogy a legtöbben - a válaszadók 36 százaléka - az arany középutat választotta, jelezve, hogy csak mérsékelt, legfeljebb 10 százalékos tőkekockázatot vállalnak fel, ha már befektetésekben gondolkodik. A megkérdezettek tizede pedig teljesen elutasította a rizikóvállalást, jelezve, hogy nincs kockáztatni való pénze, inkább megelégszik kisebb hozammal.
