Kevesebb lakáshitel

A lakáshitelek állománya 2011 után 2012-ben tovább csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A lakáshitelek állománya tavaly év végén 3511 milliárd forint volt, ez a GDP 12 százalékának megfelelő összeg. A teljes állomány 54 százalékát tették ki a deviza alapú kölcsönök.

A KSH adataiból kiderül: 2002 után folyamatosan nőtt a lakáshitel-állomány Magyarországon, a legdinamikusabb bővülés 2002-2003 között történt, amikor egy esztendő alatt több mint a duplájára nőtt a kölcsönök volumene. A 2004 és 2008 között a devizaalapú hitelállomány egyenletesen növekedett, 2009-ben viszont már stagnált. A 2010-ben tapasztalt növekedés nem az új kihelyezéseknek, hanem az euró/forint és a svájci frank/forint árfolyam emelkedésének, valamint a fizetésképtelenné vált adósok felhalmozódó tartozásainak volt köszönhető – állapítja meg a KSH.

A hitelállomány összege először 2011-ben csökkent az elmúlt évtizedben. A tavalyi komoly mértékű zsugorodást egyrészt a végtörlesztés, másrészt a devizahitelezés szigorítása okozta. A forint alapú lakáshitelek állomány ugyan nőtt tavaly, de csak 2 százalékkal, amihez az új forinthitelek felvételén túl, a devizahitelek forintra váltása is hozzájárult.

A KSH adatai szerint a lakáshitel-állomány 63 százaléka a bankoknál, 30 százaléka a jelzálogbankoknál koncentrálódik. Valamivel több mint 3 százalékot birtokolnak a tortából a takarékszövetkezetek és hasonló részesedéssel rendelkeznek a lakás-takarékpénztárak is. A jelzálogbankoknál nyilvántartott kölcsönök aránya egyébként csökkenő, a többi hitelintézetnél lévőké növekvő tendenciát mutat. A tavalyi évben nem egészen 69 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek hitelintézetek 236 milliárd forint értékben. Az új típusú támogatott forinthitel a bankok várakozásaival ellentétben tavaly még nem nagyon terjedt el, a KSH adatai szerint államilag támogatott hitelt mindössze 9 milliárd forint értékben engedélyeztek tavaly, a szerződések száma pedig alig haladta meg az 1800-at.