Olcsó lesz a kártyaelfogadás
Korlátoznák a bankkártyák kereskedői jutalékát januártól egy, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvénymódosító indítvány szerint. Az elsősorban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankba integráló törvény egyik paragrafusa szerint 2014. január 1-től betéti kártyák esetében a bankközi jutalék maximális mértéke 0,2 százalék lenne, hitelkártyáknál 0,3 százalékosra csökkenne a díj. A jogszabály indoklása szerint a módosítással a feketegazdaságot szeretné visszaszorítani a kormány. A magyarországi kártyaelfogadói hálózat ugyanis az európai átlaghoz képes alulfejlett, amelynek a kormány szerint az egyik oka vélhetően a belföldi tranzakciók után felszámított magas jutalék lehet.
Ezt a bankközi jutalékot a kereskedők fizetik ki a bankoknak a kártyás vásárlások után. A bankok a befolyt díjakból fedezik a bankkártyákkal kapcsolatos költségeik egy részét, a fejlesztéseket, a kereskedők pedig a kártyás vásárlások miatt megnövekedett forgalomból profitálhatnak. A bankközi jutalék mértéke a MasterCard kártyáinál 0,5-2 százalék között van a kártya típusától és más tényezőktől függően, a Visa esetében betéti kártyáknál 0,2 százalék a díj, hitelkártyáknál magasabb a jutalék, egyes üzleti kártyáknál 1,5 százalékos is lehet.
A két nagy kártyatársaság között komoly vita alakult ki az elmúlt években, mivel a Visa nem emelhette meg betéti kártyáinál a bankközi jutalékot, így a bankok a több jutalékot fizető MasterCardot részesítették előnyben, amelynek piaci részesedése így 80 százalék fölé emelkedett. A jelenleg helyzeti előnyben lévő kártyatársaság szerint egyébként a kormány a bankközi jutalék csökkentésére irányuló terve akár fordítva is elsülhet, a bankok ugyanis így a kereskedők helyett kénytelenek lesznek a fogyasztókra áthárítani a kártyakibocsátással és használattal kapcsolatos költségeket, ami arra késztetheti a fogyasztókat, hogy mégis inkább a készpénzt válasszák.
Az sem kizárt, hogy megszűnik az eddig többnyire ingyenes kártyás vásárlás a bankoknál. Ha jövőre minden kártyánál lecsökkentik a bankközi jutalékot, nem kizárt, hogy a bankok tömegesen hárítják majd át a tranzakciós illetéket a fogyasztókra a kártyás vásárlások esetében is, hiszen a 0,2 százalékos jutalékból nem képesek fedezni az ennek másfélszeresét kitevő közterhet. A hitelkártyák esetében a 0,3 százalékos maximális díj szintén gátat szab annak, hogy a bankok készpénz-visszatérítéssel jutalmazzák a plasztiklapot gyakran használó ügyfeleiket.
A fogyasztók csak akkor járnának jól, ha a kereskedők, amelyek költségeit csökkentheti a jutalék maximalizálása, továbbadnák neki ezt az előnyt. Gustavo Matías Clavero, a madridi Universidad Autónoma közgazdaságtan professzorának előadása szerint azonban Spanyolországban, ahol 2006 és 2010 között 60 százalékkal mérsékelték a bankközi jutalékokat, a kereskedők hiába nyertek 2,75 milliárd eurót, azt nem adták tovább a fogyasztóknak, csak a kártyahasználat drágult meg durván a banki ügyfelek számára.
Kilencmillió bankkártya
Tavaly év végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 8,95 millió bankkártya volt az országban, valamivel kevesebb, mint 2011 végén, amikor a kártyák száma még meghaladta a 9 milliót. 2012 végén a 7,66 millió betéti, 1,26 millió hitel- és néhány ezer egyéb kártyát használtak a magyarországi banki ügyfelek. A kártyákat 65695 kereskedő fogadta el, náluk a hazai ügyfelek 1729 milliárd forintért vásároltak árucikkeket. A 4792 darab ATM-nél pedig összesen 6052 milliárd forintnyi készpénzt vettek fel a magyar kártyabirtokosok.
